A legjobbnak járó díjat kapta védőnőnk szakmai pályázata
A legjobbnak járó díjat kapta védőnőnk szakmai pályázata
A 110 éves védőnői szolgálat alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Szakán, Read more…
A 110 éves védőnői szolgálat alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Szakán, Read more…
Csütörtökön kezdődött meg városunkban az idei Pszichiátriai Szakdolgozók Országos Konferenciája, melynek szervezője a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház Read more…
Minden év június 26-án a világ figyelme a kábítószer-ellenes küzdelemre irányul. Nem véletlenül. Read more…
Az Olimpiai világnap egy nemzetközi mozgalom, amit június 23-án tartanak meg világszerte. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett sportágakat, és az azokon való tömeges részvételt hivatott népszerűsíteni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan 1894. június 23-án alakult meg Pierre de Coubertin báró erőfeszítései révén, azóta a versenysportot az ősi olimpiai játékok újjáélesztésével és hagyományosan négy évenkénti megrendezésével népszerűsítik.

Egy kis múltidézés
Az olümpiai játékok (görög betűkkel τὰ Ὀλύμπια) rendszeresen ismétlődő atlétikai és vallási rendezvénysorozat volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. A játékok kulturális jelentőségét mutatja, hogy az ókori görögök az első olimpia évét tekintették időszámításuk kezdetének. Az olümpiai játékok a 4 eseményből álló pánhellén játékok részét képezték, amelyeket 2-4 évente rendeztek meg, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legfontosabbak. A játékok ideje alatt felfüggesztették a háborús konfliktusokat.
A világnap létrehozása
Az Olimpiák története 1896-tól folytatódott. A második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es londoni olimpiai játékokat nem tartották meg. 1948 januárjában viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyta az Olimpiai világnap ötletét, hogy megemlékezzen a NOB 1894. június 23-ai, párizsi létrehozásáról az olimpiai mozgalom egyfajta „születésnapja” alkalmából. A NOB 42. Nemzetközi Ülésén, Svájcban, St. Moritz városában született meg a hivatalos egyezség. Az olimpiai napot először 1948. június 23-án rendezték meg, összesen 9 ország nemzeti olimpiai bizottságának részvételével: Ausztria, Belgium, Kanada, Nagy-Britannia, Görögország, Portugália, Svájc, Uruguay és Venezuela.

A közelmúlt
1987-ben az IOC Sport a rendezvénnyel kapcsolatosan elindította az olimpiai napi futást annak érdekében, hogy minden NOB-tagország megemlékezzen és ünnepeljen az olimpiai világnapokon, azzal a céllal, hogy elősegítse a férfiak, a nők és a gyermekek sportolási lehetőségét, függetlenül attól, hogy atletikus képességgel rendelkeznek-e, avagy csak amatőr illetve hobbisportolóról van-e szó. Az első olimpiai napi futamot 1987-ben tartották 10 km-es távolságon, 45 NOB-tagország részvételével. 2006-banmár 161 tagszövetség vett részt az Olimpiai világnapi versenyen, napjainkban pedig több mint 200 nemzet olimpiai bizottsága ünnepli e napot.

Nem csak a versenysportról szól!
Az Olimpiai Nap célja mostanra jóval szélesebbé vált: egyrészt népszerűsíti olimpiai eszmét, hangsúlyozottan a sportszerűséget, a barátságot, az egyenlőséget és a békét; másrészt felhívja a figyelmet a mozgás és sport fontosságára, „Mozgás, Tanulás, Felfedezés” (Move, Learn, Discover) szlogennel; harmadrészt pedig összekapcsolja a világ sportolóit és sportkedvelőit és mindenkit arra bátorít, hogy aktívan sportoljon kortól és nemtől függetlenül, a rendszeres sportolás pedig egészségünk alapja.
Ha a bringa rendben van, a váltók nem csattognak, hanem selymesen duruzsolnak, a fék nem nyikkan, hanem harap, a kulacs tele – akkor nincs más hátra: irány a nyereg! Read more…
2025 szeptemberétől a Veszprémi Érseki Főiskola állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában nappali és levelező munkarendben is elindítja Read more…
A bringázás manapság reneszánszát éli, menőbb, mint a legújabb kávézót kipróbálni a belvárosban. Azt mindenki tudja, hogy a kerékpározás javítja a szív- és érrendszer egészségét, kordában tartja a pocakot és csökkenti a nyomást. Ezért is pattannak sokan örömmel a nyeregbe. De vajon az ízületeid is ugyanígy örülnek neki, vagy titokban sírnak minden tekerés után?
Spoiler: ha nem vadállat módjára sprintelsz, hanem ésszel tekersz, a bicikli nem ellenség, hanem igazi ízületbarát jóbarát. Csak ne essünk át azon a bizonyos ló túloldalára.
Pedelec/e-bike vagy analóg bringa? Nem ugyanazt a terhelést adja, és itt még nem mentünk bele, hogy milyen gépet nyúzol… trekking, gravel, fatbike, rekumbens, XC stb…

Miért szeretnek az ízületeid bringázni?

Mikor jön a baj?

Törzserő: az igazi szuperképesség
Sokan azt hiszik, a „core” csak kockás hasat jelent. Hát nem. A core egy belső védőpáncél: izmok, csontok, fasciák (kötőszövetek), amik a gerincedet és a belső szerveidet úgy tartják, mint anyuka a gyereket a karjaiban. Ezek a törzs izmai mind a mozgatók és mind a stabilizáló izmok, úgy, mint a hasizmok, felületes mély és hátizmok, medencefenék izmai, és a rekeszizom. A core izmokat úgy kell elképzelni, mint egy hordót: a teteje a rekeszizom, ami a hasüreget elválasztja a mellüregtől, és nem mellesleg légzési segédizom, valamint a hasűri nyomást szabályozza. Az alja: medencefenék izmok más néven a gátizmok: feladata a fölöttük található belső szervek alátámasztásának biztosítása, hasűri nyomás fenntartása, és széklet-vizelet tartása. A hordó palástjáról… Fontos, hogy a has- és hátizmok hasi irányból tartsák stabilan és erősen a gerincoszlopot. Itt van kiemelt szerepe a helyes testtartásnak. Ezt a hordót nem kell feltétlenül sörrel feltölteni! Ha ezt erősíted, az egész bringázás stabilabb, könnyedebb és főleg fájdalommentesebb lesz.
Tuti core-edzések:

Hogyan éld túl az izomlázat bringázás után?
Ha másnap úgy ébredsz, mint aki lenyomott egy Tourt alvás közben, ne pánikolj, csak bringás izomlázat kaptál. Itt a túlélőcsomag:
Okos tanácsok a hosszú távú bringaörömhöz:

Összefoglalva:
A bringázás nem ízületgyilkos, hanem egy kétkerekű, szelíd gyógytornász, ha ésszel csinálod. De ha csacsi módra mész a fejed után, akkor se a bringa lesz a hibás, hanem az „üzemeltetés”.
Tekerj okosan, nevess nagyokat, és ha fáj, nyújts, masszírozz, pihenj! A tested nem ellenség – csak üzen, ha túlzásba estél.
A vér nélkülözhetetlen a gyógyításban, így a véradók is nélkülözhetetlenek az életmentésben, hiszen a vér csak véradással pótolható. Read more…
Június 3. vasárnapján – idén, június 15-én-, apák napján köszöntjük azokat a férfiakat, akik nap mint nap helytállnak, nevelnek, támogatnak, szeretnek: Read more…
1901-ben fedezte fel az emberi vércsoportokat Karl Landsteiner. 2004 óta a Nobel-díjas orvos születésnapján, június 14-én köszöntik világszerte a véradókat, Read more…