Nyári fényvédelem – ezt mindenkinek tudnia kell!
A napsugárzás káros hatásairól – különösen az utóbbi időben – rengetegszer hallunk. Ám nyáron mégis gyakran látunk órákon át napon sütkérező strandolókat, vagy tűző napon fedetlen fővel, hiányos ruházatban tevékenykedő embereket, akik talán nem is gondolnak bele, hogy rövid és hosszú távon is károsítják egészségüket a túlzott napsugárzás miatt. Hogyan védhetjük magunkat? – ehhez szeretnénk segítséget nyújtani dr. Dudley Rékával, kórházunk Bőrgyógyászati Osztályának orvosával.
Barnulás és UV-sugárzás
A barnulás valójában a bőrünk természetes védekezési mechanizmusa: UV-sugárzás hatására fokozódik a pigment, vagyis melanin termelése, amely képes elnyelni a káros sugarakat. Ennek eredményeként sötétedik el a bőr. Az UV-sugárzásnak három típusát különböztetjük meg: az UV-A, UV-B és UV-C sugarakat. Az UV-A sugárzástípus mélyebbre hatol a bőrbe, egészen az irharétegig, elsősorban a bőr öregedésért felel, de hozzájárul a bőrrák kialakulásához is. Az UV-B sugárzás a bőr felső hámrétegében nyelődik el, ez okozza a bőr égését, gyulladását, valamint bőrdaganatok kialakulásában is szerepe van. Az UV-C ultraibolya sugárzás Földünk atmoszférájának köszönhetően nem ér el bennünket.
„Az UV-sugárzás áll a bőrrákos megbetegedések 90-95 százalékának hátterében, de ez felel a bőr korai öregedéséért és a fájdalmas leégésekért is” – magyarázta a doktornő, hozzátéve – „a napfénynek számos jótékony hatása ismert, szerepe van a D-vitamin szintézisében, hozzájárul az alvás, a biológiai ritmus és a hangulat szabályozásához. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindezen előnyök eléréséhez nincs szükség hosszan tartó napozásra vagy barnulásra. A tavasztól őszig tartó időszakban napi 15–20 perc szabadban töltött idő fedetlen arccal, karral és nyakkal elegendő lehet a szükséges D-vitamin mennyiség képződéséhez. A barnulás nem feltétele a napfény jótékony hatásainak, sőt: a túlzott napozással csak növeljük a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.”
A bőrtónusokról
A bőr eredeti tónusa jelentős szerepet játszik abban, hogy mennyire érzékenyen reagál az UV-sugárzásra. A bőrtípusok besorolása a pigmentáltság és fényérzékenység alapján történik, az úgynevezett Fitzpatrick-skála szerint. Az I-es és II-es típusba tartozó, világos és érzékeny bőrűek különösen hajlamosak a leégésre, így számukra kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem és a napsugárzás elleni tudatos védekezés.
Szabályok, amiket fontos betartani
A doktornő a legfontosabb szabálynak nevezte, hogy lehetőség szerint kerüljük a közvetlen napsugárzást, különösen 11 és 15 óra között, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Törekedni kell arra, hogy árnyékban tartózkodjunk, amennyiben ez nem lehetséges, viseljünk egész testet fedő, jól szellőző ruházatot.
„A szem védelméről gondoskodjunk UV-szűrővel ellátott napszemüveggel, fejünket és arcunkat széles karimájú kalappal óvhatjuk a leégéstől. Szabadtéri sportoláshoz, kertészkedéshez és egyéb tevékenységekhez válasszuk a kora reggeli vagy az esti órákat, viseljünk UV-védelemmel ellátott ruházatot. A napfénynek kitett bőrfelületekre minden esetben alkalmazzunk megfelelő fényvédő krémet. Nem szabad megfeledkezni az ajkak védelméről sem, hiszen ezen a területen is kialakulhatnak rosszindulatú elváltozások. Ennek megelőzése érdekében javasolt legalább 30-as faktorszámú ajakbalzsam használata” – sorolta a fényvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.
Fényvédő krémek
„A megfelelő fényvédő krém kiválasztásakor fontos szempont, hogy legalább 30-as, de ideális esetben 50-es fényvédő faktorral (SPF) rendelkezzen, valamint széles spektrumú védelmet nyújtson – vagyis egyaránt óvjon az UV-A és UV-B sugárzás ellen” – tanácsolta a szakember. Javaslata szerint a krémet legalább 20 perccel a napra lépés előtt kell felvinni a bőrre, hogy legyen ideje kifejteni hatását. A védelem fenntartása érdekében kétóránként szükséges megismételni az alkalmazását, és minden vízben tartózkodás, erőteljes izzadás vagy törölközés után újra be kell kenni az érintett bőrfelületeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az arcunk védelmére különös gondot kell fordítani. „Érdemes a bőrtípusunkhoz igazított fényvédőt választani. Elérhetők mattító hatású készítmények zsíros vagy kombinált bőrre, hidratáló változatok a száraz bőrűek számára, valamint speciális formulák érzékeny, pigmentfoltos vagy rosaceas bőrre.
Ha mégsem sikerült megvédeni magunkat a leégéstől
Dr. Dudley Réka arra figyelmeztetett, amint észleljük a napégés első jeleit – bőrpírt, égő érzést, érzékenységet –, azonnal húzódjunk árnyékba vagy lehetőség szerint menjünk beltérre. A bőr hűtése ilyenkor kiemelten fontos: alkalmazzunk hűsítő zuhanyt, hideg vizes borogatást, vagy használjunk patikában kapható, kifejezetten napégésre ajánlott hűsítő géleket. Fogyasszunk bőségesen folyadékot, és legalább néhány napig kerüljük a közvetlen napfényt.
A napozás alternatívái
A doktornőt arról is kérdeztük, hogy a napozás helyett érdemes-e szoláriumot vagy önbarnító krémeket használni, ha mégis ragaszkodunk a napsütötte bőr látványához. Mint mondta, a szoláriumok ultraibolya (UV) sugárzás által, elsősorban az UV-A típusú sugárzás révén idézik elő a bőr ideiglenes barnulását. Bár sokan esztétikai célból veszik igénybe ezeket a készülékeket, a szoláriumok használata számos egészségügyi kockázatot hordoz magában. „Tudományosan igazolt, hogy a szoláriumok használata jelentősen hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez, valamint fokozza a rosszindulatú bőrdaganatok, köztük a melanoma kialakulásának esélyét. A szoláriumot használók melanoma kockázata kb. 20%-kal magasabb az átlagpopulációhoz képest. Elterjedt tévhit, hogy a szoláriumhasználat hozzájárul a szervezet D-vitamin-termeléséhez, valamint, hogy a szoláriumozás által nyújtott barnaság védelmet nyújt a napfény káros hatásaival szemben – azonban egyik állítás sem állja meg a helyét tudományos szempontból. A bőrgyógyászati szakmai ajánlások szerint a szoláriumozás nem ajánlott, különösen a fiatalok, világos bőrűek és bőrrákhajlamú egyének számára” – figyelmeztetett.
Az önbarnító krémekről elmondta, használatuk a jelenlegi ismeretek szerint nem jár bizonyított rákkeltő hatással, így a napozással vagy szoláriumhasználattal szemben biztonságosabb alternatívát jelenthetnek azok számára, akik barna bőrt szeretnének. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egyes készítmények bőrirritációt vagy allergiás reakciót válthatnak ki, ezért körültekintően érdemes alkalmazni őket, különösen érzékeny bőr esetén.
