Hőség, vízpart, rovarcsípés – Nyári túlélőkalauz kisgyermekes szülőknek
Önfeledt pancsolás a strandon, örömteli hancúrozás a játszótéren, felejthetetlen kalandok a vidéki nagymamánál, izgalmas családi kirándulások – ezzel lesz teljes a nyár a kisgyermekes családok számára. Fontos azonban tudni, hogy számos veszélyt is rejthet a kicsik számára a vakáció időszaka. Ha nem akarjuk, hogy a szünidő gondtalan élményét beárnyékolja egy betegség vagy egy baleset, akkor szülőként sok dologra kell kiemelt figyelmet fordítanunk.
Mik a leglényegesebb tudnivalók? Erről kérdeztük kórházunk Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Centrumának szakembereit. Dr. Kalmár Mercédesz csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos osztotta meg velünk jótanácsait, hogy segítséget nyújthassunk a kisgyermekes családoknak.
– Mi az első számú egészségügyi kockázat, amellyel a kisgyermekek nyáron szembesülnek? – kérdeztük elsőként a doktornőt.
A legnagyobb egészségügyi kockázat nyáron a kiszáradás és a hőguta, különösen a három év alatti gyermekeknél. Testük még nem tudja hatékonyan szabályozni a hőháztartást, és gyorsabban veszítenek folyadékot, mint a felnőttek. A nagyobb gyerekeknél inkább a mászókás, trambulinos, rolleres/biciklis baleseteket emelném ki.
A legjellemzőbb nyári egészségügyi probléma, amivel a kórházba érkeznek a kicsik a hőguta, napszúrás – főleg zárt autóban vagy direkt napsütésben hagyott gyermekeknél, vagy akik sokat voltak a strandon, vagy kirándultak hosszú ideig és a folyadékbevitelre nem figyeltek oda kellőképpen. Ezt követi a leégés a nem megfelelő fényvédelem miatt és a hányás, hasmenés, vírusos fertőzések, romlott ételek fogyasztása esetén. Sok gyermeket szorul ellátásra rovarcsípések, allergiás reakciók, méhcsípés miatt, kullancs-csípés és Lyme-kór gyanújával, de jellemzőek a strandbalesetek is: csúszások, horzsolások, esések, ritkán vízbefulladás közeli esetek – sorolta dr. Kalmár Mercédesz.
-Hogyan változik egy újszülött, egy totyogó és egy óvodás korú gyerek igénye a nyári melegben?
Újszülöttökre és kis csecsemőkre, vagyis a 0-3 hónapos korú gyermekekre vonatkozóan azt emelném ki, hogy ők nagyon érzékenyek a hőre, nem szabad napra vinni őket, mindig árnyékban legyenek, ruhával takarva. Ami nem egyenlő azzal, hogy vastagon öltöztessük be őket. Figyelni kell a gyakori szoptatásra, és az édesanyáknak is fontos odafigyelniük magukra, hogy a kellő folyadékot be tudják vinni, és tudjanak pihenni.
Totyogó, 1–2 éves korosztály már sokkal aktívabb, sokat mozog, ők könnyen túlmelegedhetnek. Gyakran kell őket itatni, nem várhatjuk meg, míg kérik, ők ennek a fontosságát még most tanulják meg a szüleiktől.
Óvodás korúak már jobban tudják jelezni, kifejezni az igényeiket, az ő buksijukban már a nyári nagy hőség összekapcsolódhat a folyadékfogyasztás fontosságával, de hajlamosak a játék hevében elfelejteni inni vagy akár pihenni. Fontos, hogy ezekre a szülőknek odafigyeljenek. És még valami: a sapka és a naptej használata elengedhetetlen, még árnyékban is.
-Mik a nap- és hővédelem legfontosabb szabályai kicsi gyermek esetében?
11 és 15 óra között ne legyenek napon, de nem csak nekik, ez a felnőtteknek sem ajánlott! Leginkább házban vagy hűvös helyiségben tartózkodjanak. Legalább 50 SPF-es gyermeknaptej, amit két óránként újra kell kenni, ha kint tartózkodnak. Laza, világos, jól szellőző ruhát, széles karimájú sapkát viseljenek, UV-szűrős napszemüveg is ajánlott. Amint az előbb beszéltük a rendszeres folyadékpótlás és árnyékos helyen a pihenő elengedhetetlen. Még egy fontos dolog, soha ne hagyjuk gyermekünket zárt autóban akár csak pár percre sem!
Az is elengedhetetlen, hogy a szülők időben észleljék, ha mégis baj van, ehhez pedig ismerni kell a tüneteket – hívta fel a figyelmet a doktornő. Ha kiszaradás gyanúja merül fel, azt kezelni kell. Ennek a súlyos jelei a letargia, aluszékonyság, irritábilitás, ha szülő azt észleli, hogy megváltozott a kicsi viselkedése. Fizikális jelek közül erre utalhat a forró, száraz bőr, gyors légzés, magas testhő, elmarad a vizelet, a kicsiknél pedig ha száraz a pelenka 6 órán túl. Ilyen jel az is, ha nincs könny a sírásnál. A hányás, hasmenés alapból is fokozza a folyadékvesztést. De a napégés hólyagos formában is azonnali ellátást igényel – magyarázta.
-Mennyi folyadékot igyon egy 1–3 éves gyerek kánikulában? Mi a legjobb?
Alapesetben: kb. 1000–1200 ml naponta, de hőségben ez akár 1500 ml is lehet. Legjobba a víz, cukrozatlan gyümölcstea. A hígított 100%-os gyümölcslé is megengedett, de csak mértékkel és 1:2 arányban vízzel. Kerülni kell viszont a cukros üdítőket és túl hideg italokat.
-Milyen ételek segítenek plusz folyadékot bevinni, és van-e amit kerülni kell?
Gyümölcsökről, amik hirtelen eszembe jutnak, bárhol beszerezhetőek és nem utolsó sorban szezonálisak, a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, barack, eper, szőlő, zöldégek közül az uborka. Kifejezetten jól tudnak esni a levesek, mint a hideg gyümölcsleves, zöldségleves. A gyermekek esetében is kerülni kell a forróságban a zsíros, sós ételeket, mivel ezek tovább emelik a nyári melegben egyébként is megnövekedett a folyadékigényt. Nyers tojást vagy romlandó alapanyagot tartalmazó fogások, mint a majonézes saláták azonnal fogyasztandók, nem ajánlott ezeket az ételeket sokáig tárolni és fogyasztani.
A rovarcsípések elkerülésére a doktornő számos javaslatot fogalmazott meg. Eszerint 6 hónapos kor alatt nem ajánlott a kémiai rovarriasztó használata, helyette háló, sapka, hosszú, lenge ruha adhat védelmet. 6 hónap és 2 éves kor között csak gyermekeknek való, alacsony DEET-tartalmú (max. 10%) készítményt szabad alkalmazni. A természetes alapú szerek (pl. citrom-eukaliptusz olaj) is használhatók, de ezek hatékonysága rövidebb, gyakrabban kell őket alkalmazni, ami egy állandóan mozgásban lévő kisdednél talán nem a legegyszerűbb dolog. Fontos szabály, hogy ne fújjuk közvetlenül arcra a rovarriasztót, hanem a szülő a kezére fújjon belőle és úgy kenje be a gyermeket, de jó megoldás lehet a ruhaneműre fújt riasztó például kirándulásnál. Az sem árt, ha előtte kis bőrfelületen kipróbáljuk, nem okoz-e kiütést, viszketést.
– Mit tegyen a szülő, ha a gyerekben kullancsot talál? Mikor kell orvoshoz fordulni?
A kullancsot minél előbb távolítsuk el, ehhez a legtöbb háztartásban megtalálható szemöldökcsipesz is tökéletes választás. Egy határozott mozdulattal megfogjuk a nyak résznél, közvetlen a bőr felett, hogy ne tudja „visszaöklendezni” a gyomor tartalmát, és egy határozott mozdulattal lassan, de fokozatosan húzzuk ki. Nem szükséges a helyét fertőtlenteni, ha a fejrész benn marad, sem kell aggódni, az néhány nap elteltével spontán ki fog lökődni a bőrből. Nagyon fontos viszont, hogy figyeljük a csípés helyét 4 hétig! Ha kokárda alakú piros folt jelenik meg, vagy láz, fáradtság, izomfájdalom lép fel, orvoshoz kell fordulni. Ugyanez a tennivaló, ha bizonytalan eredetű láz, izom-, izületi fájdalom jelentkezik. Ilyenkor ne felejtsük el megemlíteni a korábban eltávolított kullancsot. Minél hamarabb jutunk diagnózishoz, annál előbb kezdhetjük el az adekvát kezelést. Hasznos tudnivaló még, hogy a védőoltás kullancs-encephalitis ellen véd, ez vírus, nem a Lyme-kór kórokozója!
A leggyakoribb nyári balesetekről a doktornő elmondta, a „sláger” a leesés, csúszás, ami történhet vizes burkolatokon, játszótereken. Az égés, vagyis a leégett bőr, de okozhatja forró fém, autósülés, grillsütő, számos egyéb dolog. Gyakran fordulnak elő kerti balesetek is, például a metszőolló használatától, vagy a medence vegyszerek miatt. Ezeket zárva, elérhetetlenül kell tartani. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek a vegyszerből fogyaszthatott vigyék el az orvoshoz a vegyszer dobozát magát is, ill. az interneten érdemes rákeresni a vegyszer biztonsági adatlapjára, melyen szerepel az összetétel mellett a hatóanyag-tartalom és az is, hogy milyen tüneteket, milyen súlyossági fokban várhatunk. Ez egy jó információ tud lenni a szülőknek is – hangsúlyozta a gyermekorvos, hozzátéve – sajnos fulladásos balesetek is előfordulnak, akár kerti medencében is, strandon. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a gyermek egy pillanatra sem maradhat felügyelet nélkül!
Autós utazáskor is körültekintőnek kell lenni, hiszen a gyerekülés fém csatjai nagyon felforrósodhatnak, a gyermek beültetése előtt ezt mindig ellenőrizni kell. Ne takarjuk le a csecsemőket kendővel a hordozóban, mert túlmelegedést okozhat! Rendszeren álljunk meg, figyeljünk a folyadékpótlásra és ne legyen túl hosszú az utazás egyhuzamban, mert kimerítő lesz a gyermek számára – javasolta kórházunk orvosa.
A klímával kapcsolatban érdemes átgondolni: ha a felforrósodott autóban csak 21 fokot szeretnénk, akkor ahhoz, hogy ezt a hőfokot elérjük, sokkal hidegebb levegőt fog fújni a készülék. Figyeljünk rá, hogy fokozatosan hűtsük a levegőt és ne érje közvetlen huzat a gyermeket. Az arra érzékenyeknél, ha hosszú ideig ülnek klimatizált helyen torokgyulladás is kialakulhat. De ha lehúzott ablak mellett utazunk, az sem veszélytelen, ugyanis ez átmeneti arcideg bénulást is okozhat.
-Melyek a leggyakoribb fertőzések nyáron, és hogyan védekezhetünk?
Calici vírus, rotavírus, amelyek hasmenést, hányást okoznak. Fokozottan figyeljünk oda a higiénére, kézmosásra, fertőtlenítésre, saját kulacsot használjunk, strand után zuhanyozzunk, és lehetőleg ne igyunk bele a Balaton/strand vizébe. Légúti vírusok is okozhatnak betegséget, amint már említettem, főleg zárt, klímás helyeken alakulnak ki, vagy esősebb időszakokban. Gyakran találkozunk kötőhártya-gyulladással, ez strandokon könnyen beszerezhető. Használjunk saját törölközőt, figyeljünk rá, hogy a kicsi szeme ne kerüljön víz alá.
– Ha csak három gyors tanácsot adhatna a szülőknek a nyárra, mi lenne az?
Soha ne hagyjuk a gyermeket egyedül autóban vagy víz közelében – még pár percre sem!
Inni, inni, inni!! – folyamatosan, ne csak akkor, ha szomjas. Ez mindig a szülő feladata és felelőssége, hiszen a gyermekek még nem értik ennek a fontosságát.
És a harmadik a napvédő krém, sapka, árnyék – minden egyes nap, nemcsak a strandon!
