Szépen megöregedni – az időskori lelki egészség fontosságáról
Október 1. az Idősek világnapja. Ez a nap nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy tisztelettel forduljunk a szépkorúak felé, hanem arra is, hogy gondoljunk egészségük megőrzésére. Az élettapasztalat mellett ugyanis gyakran megjelennek azok a betegségek, amelyek rendszeres figyelmet és törődést igényelnek. De vajon hogyan tarthatják meg a szépkorúak mentális egészségüket, mely hozzájárul testi egészségük megőrzéséhez is? Erről beszélgettünk Mikle Gáborral, kórházunk klinikai szakpszichológusával.
„Az egészséget bio-pszicho-szociális modellben értelmezzük, mely azt jelenti, hogy a testi és lelki jóllét szorosan összefüggenek, nem elválaszthatóak egymástól. Ha valakit krónikus betegség, fájdalomérzet, mozgáskorlátozottság gyötör, ott gyakrabban jelenik meg a szorongás, a depresszió, más hangulatzavarok. Ez pedig fordítva is igaz: az ember lelki jólléte erősíti az immunrendszert és javítja az életminőséget.” – ennek a fontos összefüggésnek a hangsúlyozásával kezdte a beszélgetést a szakember.
-Miért olyan nehéz elfogadni, hogy az idő múlásával a fizikai teljesítőképesség csökken?
-Az ember úgy születik, hogy másokra van utalva, egyedül nem lenne képes túlélni. A növekedés és érés során megtanuljuk használni fizikai és mentális erőforrásainkat, fokozatosan egyre hatékonyabbnak éljük meg magunkat. Testünk engedelmeskedik az akaratunknak, önállóan cselekszünk és hozzuk meg a döntéseinket. Majd az idő múlásával teljesítőképességünk csökken, megjelenhetnek különféle zavarok, a test elkezd nem engedelmeskedni, melyet a többség veszteségként él meg. Az aktivitás csökkenésével párhuzamosan pedig nemcsak a társadalmi szerepünk, hanem az önmagunkról alkotott kép is változik: „ki vagyok én, hol van a helyem, ha már nehezebben tudok helytállni, és nem tudok annyit dolgozni, mint azelőtt?” Az időskori vízválasztók közé tartozik a nyugdíjazás, az egzisztenciális nehézségek megtapasztalása, az izoláció, a társas kapcsolatok csökkenése, a kiszolgáltatottság megtapasztalása. Az életben bekövetkező természetes változások pedig magukban hordozzák a szükségszerű alkalmazkodást is. Ez nem mindig egyszerű feladat, melyet ki jobb („képes vagyok elfogadni az életem olyannak, amilyen volt, békében vagyok magammal és a múltammal”), ki rosszabb (bánat, harag, megbánás, szenvedélybetegségek) eszközökkel próbál megoldani.
-Hogyan lehet szépen megöregedni? Mit jelent ez pszichológiai szempontból és milyen stratégiák segíthetnek az időseknek feldolgozni az idő múlásával járó változásokat?
-Az időskor fő kihívása, hogy a személy új értelmet találjon az életében. Ez alatt a veszteségek és változások elfogadását, az múlt értékelését, a jelen örömeinek felfedezését, ill. a jövőbe vetett bizalom fenntartását értjük. Leginkább ezek teljesülése értelmezhető szép megöregedésként.
Milyen szokások vagy tevékenységek segíthetnek a mentális egészség megőrzésében időskorban?
-Az egyik legnagyobb rizikófaktor ebben az életszakaszban a magány megtapasztalása. A családtagok jelenléte, a barátok és az aktív közösségi élet erős védőfaktorok a depresszióval szemben. A mozgásról számos tanulmány bizonyítja, hogy nagy mértékben hozzájárul a testi és mentális egészség megőrzésében. A rendszeres séta, kertészkedés, tánc, memóriajátékok frissen tarthatják a szellemi működést. A rendszeresség, a napi ritmus és szokások pedig növelik a biztonságérzetet.
-Milyen jelekre kell figyelnie a környezetnek, amelyek arra utalhatnak, hogy valaki lelki támogatásra szorul? Hogyan tudják a családtagok támogatni idős hozzátartozóik mentális egészségét?
-Az időskorban leggyakrabban előforduló mentális zavarok közé több másik mellett a depresszió és a neurokognitív zavarok (pl. Alzheimer-demencia) tartoznak. Ha idős szerettünk egyre visszahúzódóbbá válik, lehangoltnak látjuk, alvási vagy étkezési problémákról beszél, esetleg túlzott foglalkozás jelenik meg az ürítési funkciókkal kapcsolatban, továbbá paranoiditást vagy motoros meglassultságot tapasztalunk nála, érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis ezek a tünetek depresszióra utalhatnak.
Az Alzheimer-demenciára jellemzőek a szótalálási nehézség, emlékezetzavar, a beszéd folytonosságának csökkenése vagy akár a tér- és időbeli tájékozódás zavara. Idővel megjelennek a mindennapi mozgásos tevékenységek (öltözködés, mosdóhasználat) elvégzésének zavarai. Míg az ilyen zavarral küzdő személy a kezdeti stádiumban képes az önálló életvezetésre, az állapot visszafordíthatatlansága miatt idővel a személy már állandó felügyeletre szorul.
A legfontosabb az idős családtagra való odafigyelés, a kisebb kezdeti jelek észrevétele és a gyors szakemberkeresés. Hallgassuk meg, mire lenne szükségük, próbáljunk velük elég időt együtt tölteni, hogy a magányérzetük csökkenjen.
-Hogyan lehet az időskort nem hanyatlásként, hanem lehetőségként látni?
-A nyugdíjaskor nem csak a negatív változásokról szól. Magában hordozza a lassítást, a felgyülemlett élettapasztalat és tudás átadásának lehetőségét is. Az embernek több ideje marad a meglévő kapcsolatok ápolására, új, eddig ki nem próbált dolgok megtapasztalására is. Gondolok itt a digitális világ felfedezésére, több idő juthat az unokákra vagy más családtagokra, de akár az utazásra is. Ezeken kívül kiemelt szerep juthat a vallásnak és a spiritualitásnak is.
–A mostani fiatalok is lesznek idősek, mit üzenne az időseknek és a fiatalabb generációknak az időskor lelki egészségének fontosságáról?
-Azt gondolom, hogy az idősebb és a fiatalabb generációk közti a távolság a tanulás-tanítás által csökkenthető legjobban. Fontos, hogy tudatosítsuk, hogy az idősebbektől türelmet és bölcsességet tanulhatunk, tapasztalataik pedig gazdagabbá tehetnek minket. Fordítva pedig: fiataljainktól más nézőpontokat, rugalmasságot és az új dolgok használatát sajátíthatják el.
Míg Magyarországon a KSH szerint a 60-as években a népesség kb. 7.5%-a volt 65 év feletti, addig a legutóbbi népszámlálási adatok alapján társadalmunk nagyjából 21%-át alkotják idős honfitársaink. Október 1-je, az idősek világnapja, jó alkalom arra, hogy az ő testi és lelki egészségük fontosságára is felhívjuk a figyelmet, de az még fontosabb, hogy és ezt a figyelmet megtartsuk az év minden napján.
