A hospice és palliatív ellátásról tanultak szakembereink
Az életvégi és palliatív ellátás fejlesztését szolgálja az Országos Kórházi Főigazgatóság Hospice-Palliatív Ellátási Program című projektje. A Svájci-Magyar Együttműködési Program II. keretében zajló projekt Tréning és kommunikáció programkomponense részeként több intézményben is tartanak akkreditált továbbképzéseket. A képzés egyik helyszíne kórházunk volt, ahol orvosok, gyógyszerészek, gyógytornászok, ápolók és egyéb szakemberek két képzési modulban hallhattak előadásokat dr. Benyó Gábortól.
A palliáció nem az életvég felgyorsítása, a hospice nem a halálba való beletörődés, hanem segítség az élet egyik szakaszában – vallja dr. Benyó Gábor, a Hospice-Palliatív Egyesület elnöke, akinek meglátása szerint ez a szemlélet egyre elfogadottabb a hazai orvostársadalom és a lakosság számára is. Az OKFŐ projektje keretében tartott képzések olyan elméleti tudást adnak a szakembereknek, mellyel elfogadóbbá, felkészültebbé válhatnak és hatékonyabban tudják szolgálni a betegek komfortját, életminőségének javítását és szenvedésének enyhítését.
– A palliatív ellátásban részesülők 85-90 százaléka rosszindulatú daganatos betegségben szenved – mondta a szakember. Az ellátás célja az életminőség javítása olyan gyakori problémák felismerése és kezelése, mint a fájdalom, az alvászavar, a fáradtság. Hatékony beavatkozással azonban a tünetek enyhíthetők, megszüntethetők, ezzel javítható az életminőség és a kezelések toleranciája – hangzott el az előadáson.
– A fájdalom maga a betegség természetéhez tartozik, de az, hogy azért hagyjuk fájni, mert, hogy ez a betegség része, ez egyáltalán nem jó. A fájdalom nélküli élet, a szenvedés nélküli élet és a méltóság alapvető emberi jog, és ha a betegség, a fájdalom korlátozza ezeket, akkor a betegség alapvető emberi jogot sért – magyarázta az előadó, majd hozzátette – Nekünk az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ő ezeket a jogokat és lehetőségeket élvezze. Ha egy daganatos seb vérzik, akkor mindenkinek természetes, hogy elállítjuk a vérzést. Hogyha nő valami, akkor megoperáljuk, kivágjuk. De hogyha fáj, akkor miért gondoljuk, hogy az egy más történet? Az ugyanúgy egy kezelendő célpont és a jó hír, hogy a fájdalmaknak a nagy részét jelentősen csökkenteni lehet, és nagyon nagy részét meg is lehet szüntetni.
A kórházunkban tartott továbbképzések egyike a fájdalommenedzsmenttel és az együttműködési lehetőségekkel foglalkozott. Dr. Benyó Gábor hangsúlyozta, a jó fájdalommenedzsmenthez meg kell ismerni, hogy a beteg hogyan éli meg a fájdalmat, mik a fájdalmat befolyásoló tényezők. Kitért arra, hogy milyen szakemberek tudnak részt venni az ellátásban, és hogyan válik multidiszciplinárissá a beteg ellátása. Részletesen beszélt a fájdalomcsillapítás különböző módszereiről, az alkalmazható gyógyszerekről, azok hatásairól és mellékhatásairól, valamint a beteg állapotának változásához igazított gyógyszerbeadási módokról. Az előadó kiemelte, hogy a fájdalommenedzsment teammunka, amelyben az orvosoknak, ápolóknak és a többi szakembernek, mint például a gyógytornásznak, pszichológusnak, gyógyszerésznek, mozgásterapeutának, lelkigondozónak vagy szociális szakembernek meghatározott feladata van.
A másik továbbképzés a Team működés és csapatépítés a hospice-palliatív ellátásban címet viselte. Az előadó a csapaton belüli jó kommunikációhoz nyújtott hasznos segítséget. Mint mondta, a hospice-palliatív ellátásban a team nem szervezési háttér, hanem maga a terápiás eszköz, középpontjában pedig a beteg és családja áll, hiszen céljaik adják a közös irányt. Felhívta a figyelmet a kompetenciahatárok betartására, melyek nem gyengítik, hanem biztonságossá teszik az együttműködést. Dr. Benyó Gábor beszélt a jó kommunikáció fontosságáról, a vezető szerepéről, akinek feladata a közös cél, a bizalom és a cselekvőképesség megteremtése. Ezeknek mind-mind az a célja, hogy részben a beteget, részben a teamet is a lehető legjobb formába hozzuk – összegezte az előadó.
