Újabb kórházi egységünk mutatkozott be
A Betegfelvételi Iroda (BFI) és az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) tevekénységének ismertetése, valamint a palliatív ellátás bemutatása után kórházunk Központi Sterilizáló és Kórházhigiénés Osztályának munkájába tekinthettek be az érdeklődők az Ismerje meg kórházunkat című előadás-sorozat áprilisi epizódján. Egészségfejlesztési Irodánk múlt évben indította útjára ezt a sorozatot azzal a céllal, hogy az érdeklődő lakosságnak bemutassuk gyógyító osztályaink tevékenységét és a háttérben dolgozó, a betegellátást támogató szervezeti egységek munkáját.
Így működik a sterilizáló
A rendezvény első előadásából a Központi Sterilizáló múltját és jelenét ismerhette meg a hallgatóság. Hackné Nemes Erzsébet vezető asszisztens felidézte, több mint 40 évvel ezelőtt, 1983-ban kezdte meg működését kórházunknak ez az egysége, mely azóta több átalakítást, helyszínváltást és jelentős fejlődést élt meg. Jelenleg az „A” épület 1. emeletén működik, ide a 2014-es kórházrekonstrukció után költözött, hogy a lehető legközelebb legyen a műtőkhöz.
A sterilizáló eszközparkja több mosogatógépből, autoklávból (nagynyomású kórházi gőzfertőtlenítő), alacsony hőmérsékletű modern sterilizáló berendezésből és szárító szekrényből áll, továbbá két vízlágyító oszlop biztosítja az előírásoknak megfelelő fertőtlenítést. A 24 fős csapat nagyon fontos és felelősségteljes munkát végez: az ő feladatuk a kórház steril eszközökkel és anyagokkal való ellátása, műtéti kézi műszerek, tálcák, speciális csomagok, kötszer és textília, dobozok előkészítése, csomagolása és sterilizálása, osztályokról érkező ápolási eszközök előkészítése, csomagolása és sterilizálása.
A vezető asszisztens részletesen elmagyarázta az egyes gépek működését, beszélt a sterilizálóban alkalmazott biztonsági szabályokról, a valóban steril eszközöket biztosító munkafolyamatokról és számos érdekességet is megosztott mindennapi munkájukról.
A járványügyi felügyelet tevékenységéről
Virágos Erika járványügyi csoportvezető a járványügyi felügyelet feladatait mutatta be a jelenlévőknek. Ő is történelmi kitekintéssel kezdte és egészen a 18. századig nyúlt vissza, amikor megkezdődött az első átfogó egészségügyi szabályozás kialakítása. Mint mondta, a 19. század a higiéné „aranykora” volt, ekkor kezdett javulni a személyi higiéné és ekkor vezették be az első védőoltásokat is. A 20. században a megelőzés és a hálózatfejlesztés kapta a főszerepet, melyben a Zöldkeresztes szolgálat és a KÖJÁL kiemelkedő fontosságú feladatot látott el. A közelmúltról és napjainkról elmondta, a KÖJÁL után az ÁNTSZ, majd az NNGYK vette át a népegészségügyi, járványügyi, a gyógyszerészeti és orvostechnikai feladatokat, a szakmai igazgatást és a nyilvántartást, továbbá létrehozták a szervezett népegészségügyi programokat.
A csoportvezető előadásából kiderült, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével kapcsolatos feladatokat külön rendeletek szabályozzák, melyek meghatározzák a fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók – köztük a kórházak – feladatait is. Ezek közül is kiemelte az infekciókontrollt, mely az egészségügyi intézmények azon tevékenységeinek összessége, ami a kórházi fertőzések felderítését és megelőzését szolgálja. Szólt a kórházi fertőzések kockázati tényezőiről, azok jellemzőiről és a fertőzési láncról. Az infekciókontroll tevékenységük kapcsán beszélt a kórházi fertőzések felügyeletéről, a járványok kezeléséről és elemzéséről, a protokollok kidolgozásáról, bevezetéséről és ellenőrzéséről, valamint a folyamatos képzés fontosságáról. Kiemelte a kórházban meglévő együttműködést, hiszen a kórházhigiénikus főorvos, a közegészségügyi felügyelő, az epidemiológiai szakápoló közösen dolgozik az infektológusokkal, mikrobiológusokkal, gyógyszerészekkel és kezelőorvosokkal a fertőzések megelőzéséért.
Szuperbaktériumok és társaik
A rendezvény harmadik előadója dr. Bujdosó László, az osztály vezető főorvosa volt, aki általánosságban beszélt a kórházi fertőzésekről. Ismertette, a fertőzéseket vírusok, baktériumok és gombák okozhatják, ezek azonban életünk természetes, elengedhetetlen részei. A mikroorganizmusok egyes fajtái érdektelenek az ember számára, mások hasznosak és vannak károsak is, ez utóbbiak a kórokozók. Kiemelte, a kórokozókat is csoportosítják a szakemberek, eszerint megkülönböztetnek normál ellenállású és rezisztens kórokozókat, melyek ellenállnak az antibiotikumoknak és sokszor a fertőtlenítőszerek hatásának is.
A multirezisztens kórokozók – amit szuperbaktériumnak is neveznek a köznyelvben – pedig különösen veszélyesek, mert szinte az összes antibiotikumnak képesek ellenállni. Ezek a világon mindenütt nagy kihívást jelentenek az egészségügy és a betegek számára – magyarázta a főorvos. Kitért arra is, hogy a kórházi fertőzések kialakulását befolyásolják a külső, betegtől független körülmények és a belső, azaz betegfüggő tényezők. Előbbibe a szakmai és műszaki tényezők tartoznak, a betegfüggő tényezők közé pedig többek között az életkor, az általános állapot, az immunállapot és a kísérő betegségek, de még a beteg neme is számíthat.
Dr. Bujdosó László hangsúlyozta, a kórházi fertőzések megelőzésének alapja az aszepszis és antiszepszis biztosítása az intézmény teljes területén, továbbá a Központi Sterilizáló és Kórházhigiénés Osztály hatékony működése.
