Az egészség nem kiváltság, hanem alapjog: új perspektívák a fitnesz – wellness világában
Amikor az egészséges életmóddal foglalkozó oldalakat böngésszük, gyakran találkozunk a „tökéletes” test, a korlátlan teljesítmény és a maratoni futások képeivel. Egészségfejlesztőként azonban fontosnak tartjuk, hogy december 3-án, a Fogyatékkal Élő Emberek Nemzetközi Napján álljunk meg egy pillanatra, és tágítsuk ki a horizontunkat. Az egészség ugyanis nem a „betegség hiánya”, és nem is a rekordok megdöntése. Az egészség: a testi, lelki és szociális jóllét állapota – mindenki számára.
Példát mutatunk
Kórházunk erejét a benne dolgozó emberek sokszínűsége adja. A mi munkatársaink között is vannak fogyatékkal élő kollégák, ők nap mint nap példát mutatnak kitartásból, elhivatottságból és emberségből. Megmutatják, hogy az akadályok leküzdhetők, és hogy az együttműködés, a tisztelet és az elfogadás mindannyiunk közös erőforrása. Büszkék vagyunk rájuk és köszönjük munkájukat!
Hogyan illeszthető be a fogyatékossággal élés az egészségtudatos életmód kereteibe, és mit tanulhatunk mi, az „ép” társadalom tagjai a küzdelemről, az adaptációról és a valódi akaraterőről? Erről szól Egészségfejlesztési Irodánk vezetőjének írása.
Az „egészséges életmód” újradefiniálása
A fittnesz – wellness-ipar, ahogy az edzőtermek többsége is hajlamos az „one-size-fits-all” (egy méret mindenkire jó) megközelítésre. Fogyatékkal élő embertársaink helyzete azonban rávilágít arra, hogy az egészségfejlesztés alapja az egyéni szabadságfok maximalizálása.
Egy kerekesszékes ember számára az „aktív életmód” nem a lépésszámláló pörgetését jelenti, hanem a felsőtest erejének megőrzését a mobilitás érdekében. Egy látássérült számára az egészséges táplálkozás nemcsak a makrotápanyagokról szól, hanem az élelmiszerek textúrájáról, illatáról és az étkezés biztonságos megszervezéséről is. Éppen ezért Egészségfejlesztési Irodánk szakmai mottója: az egészségfejlesztés, így a mi munkánknak is a célja nem az, hogy mindenki ugyanazt érje el, hanem hogy mindenki a saját potenciáljának csúcsára jusson.
Mozgás: az adaptív fitnesz forradalma
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a fogyatékosság inaktivitásra van ítélve, számukra a testmozgás „felesleges”. Kutatások épp az ellenkezőjét bizonyítják: a rendszeres testmozgás a rehabilitáció és az állapotmegőrzés kulcsa. A mozgás mindenkié, csak az eszközök és a módszerek változnak.
- Parasportok és rekreáció: Az úszás, a handbike (kézi kerékpár) vagy az ülőröplabda kiváló kardiovaszkuláris edzések.
- Adaptív jóga és pilates: Ezek a mozgásformák segítenek a merev izmok nyújtásában, a törzsizomzat (core) erősítésében és a mentális fókuszálásban, ami elengedhetetlen a krónikus fájdalommal élők számára.
- Inkluzív edzőtermek: Egyre több fitneszterem ismeri fel, hogy az akadálymentesítés nemcsak rámpa kérdése, hanem olyan gépek beszerzése is, amelyek kerekesszékből is használhatók.
Táplálkozás: specifikus kihívások és megoldások
Az egészségtudatos életet élők tudják, hogy az egészséges élet alapja a táplálkozás. Fogyatékkal élőknél ez a terület fokozott figyelmet igényelhet:
- Anyagcsere-változások: Mozgásszervi érintettség esetén alacsonyabb lehet az energiaigény, így a tápanyagsűrűség (több vitamin, kevesebb kalória) még fontosabbá válik.
- Gyógyszer-kölcsönhatások: Krónikus állapotok esetén a gyógyszerek befolyásolhatják a felszívódást, így dietetikai szakember bevonása elengedhetetlen.
- Étel-előkészítés: A finommotoros képességek korlátozottsága esetén az előre darabolt zöldségek, a turmixok vagy a speciális konyhai eszközök teszik lehetővé az önálló, egészséges étkezést.
Mentális egészség és társadalmi inklúzió
Az egészség nem áll meg a testnél. A fogyatékkal élők gyakran küzdenek a társadalmi elszigeteltséggel, ami komoly rizikófaktor a depresszióra nézve.
Mit tehetünk mi, a társadalom „ép” tagjai? Az inklúzió a legjobb mentálhigiénés prevenció. Amikor a helyi parkban, edzőteremben vagy futókörön találkozunk fogyatékkal élő sporttárssal:
- Ne bámuljunk, de ne is nézzünk keresztül rajtuk. Egy egyszerű köszönés vagy bátorító mosoly pont elég.
- Kezeljük őket egyenrangú félként. A sajnálat nem építő. Az elismerés igen!
- Tegyük hozzáférhetővé a tereket. Ha közösségi sporteseményt szervezünk, gondoljunk az akadálymentesítésre.
Az egészség közös ügyünk
A mai nap üzenete nemcsak az érintetteknek szól, hanem mindenkinek, aki hisz az egészséges életmódban. A fogyatékkal élő emberek kitartása és adaptációs képessége példaértékű mindenki számára, aki valaha is kifogást keresett arra, hogy miért hagyja ki az edzést.
Az igazi „fittség” az, ha képesek vagyunk alkalmazkodni a körülményeinkhez, és a nehézségek ellenére is tenni akarunk és teszünk is a saját jóllétünkért. Építsünk együtt egy olyan egészségkultúrát, ahol a részvétel a fontos, nem a tökéletesség!
