Tanulj a kollégáktól! – előadás-sorozat munkatársainknak
Három nagyszerű előadó, három tartalmas szakmai előadás – így összegezhető a Tanulj a kollégáktól! című rendezvénysorozatunk első alkalma. A kezdeményezést Egészségfejlesztési Irodánk indította útjára. Apropója az volt, hogy az Országgyűlés döntése alapján a 2025-2026-os esztendő a Magyar Tudomány Éve, emlékéül annak, hogy 200 évvel ezelőtt alapították meg a Magyar Tudományos Akadémiát és annak könyvtárát.
„Célunk az, hogy magas színvonalú szakmai tudással bíró, nagy tapasztalattal rendelkező, esetleg kutatási tevékenységet is végző kollégáink bemutatkozhassanak, átadhassák tudásukat, ezzel segítve mindannyiunk szakmai fejlődését, ismereteink bővítését” – mondta el a tervezetten havonta megrendezendő programról Csutorás Bernadett, az EFI irodavezetője.
A szeptemberben debütáló előadáson dr. Molnár-Gallatz Zsolt stratégiai igazgató üdvözölte a kezdeményezést és köszöntötte a megjelenteket. Külön köszönetet mondott azoknak a munkatársainknak, akik vállalták, hogy az első programon megosztják tudásukat kollégáikkal. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy az előadássorozat olyan információkkal gazdagítja az orvosokat, szakdolgozókat, melyek hozzájárulnak szakmai fejlődésükhöz.
A sugárterápia
A Tanulj a kollégáktól! rendezvénysorozat első alkalmát dr. Cselik Zsolt nyitotta, Amit a sugárterápiáról tudni kell című előadásával. A Sugárterápiás Osztály vezető főorvosa egy történeti áttekintéssel kezdte tájékoztatóját, melyben felidézte, hogy a 19. század végén zajlottak az első terápiák, de az 1950-es évekig csak a felületi tumorok terápiája volt megoldott. Dr. Cselik Zsolt beszélt a diagnosztika és terápia fejlődéséről, a CT és MRI megjelenéséről, a 2D-3D képalkotás fontosságáról és az adatok pontos elemzésének előtérbe kerüléséről. Hangsúlyozta, a sugárterápiás kezelések során nagyon fontos a pontos célzás, hiszen minél kisebb felületet kezelnek, annál kisebb a szervezet felesleges terhelése.
A főorvos ismertette a sugárterápia helyét a komplex onkológiai ellátásban, kitért a sugárkezelések típusaira és a sugárkezelés formáira. Mint mondta, a terápiát alkalmazzák fájdalomcsillapításra, a daganatos megbetegedés előrehaladásának meggátolására, a microscopicus tumorok elpusztítására, a nyirokrégiók előre tervezett kezelésére. Szólt a terápiák során figyelembe vett sugárbiológiai szempontokról, a napi frakcionálás fontosságáról és a sugárhatások típusairól is.
Előadásában kiemelte, a sugárterápia lényege, hogy a céltérfogat maximális ellátása mellett a rizikószervek maximális védelmét is tudják biztosítani. A jól átgondolt, megtervezett terápiához elengedhetetlen a CT alapú besugárzástervezés, az adatok pontos elemzése, a betegrögzítés és a terápia helyének tetoválása. Az osztályvezető bemutatta kórházunk lineáris gyorsító berendezését, beszélt a működési elvéről és konkrét példákkal ismertette a sugárterápiás kezelések előkészítését és folyamatát. Előadása végén kitért a terápia mellékhatásaira, az életminőség javítását és a kezelésekhez való alkalmazkodást segítő, úgynevezett szupportív terv elemeire és jelentőségére is.
PEG protokoll
A sugárterápiás kezelésekhez is kapcsolódott Schnitter Ivett, a Sürgősségi Betegellátó Osztály főnővérének előadása, aki a PEG ápolási protokollt ismertette. A PEG (percutan endoscopos gastrostoma) lényege, hogy a szájon át táplálkozni képtelen, de egyébként ép emésztőrendszerrel rendelkező betegek tartós táplálását biztosítsa. Hangsúlyozta, a PEG táplálás nem zárja ki a szájon át történő táplálkozást, így olyan esetekben is alkalmazható, amikor a beteg nem tud megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet szájon át a szervezetébe juttatni.
A főnővér előadása elején az egészségügyi szakmai protokollok szerepét ismertette a minőségügy rendszerén belül. Kiemelte, az ápolási protokollok napjainkban különösen fontos szerepet töltenek be. A szabályok betartása garantálja a betegcentrikus ellátást, a beteg biztonságát, az ápoló jogi védelmét, segíti az megfelelő időbeosztást és hatékonyságot, és szolgálja a folyamatos szakmai fejlődést, hiszen az ápolási protokolloknak naprakészen kell tükrözniük a szakma legújabb ismeretit, kutatásait.
A Biztonságos táplálás, biztos kézben, avagy a PEG ápolási protokoll című előadás részletesen bemutatta azokat az ápolói feladatokat, melyeket a tápláló eszköz behelyezése előtt kell elvégeznie a szakdolgozóknak. Ennek részeként beszélt a beteg tájékoztatásáról, a beavatkozásra történő előkészítéséről, pszichés vezetéséről, a beteg vitális paramétereinek, általános állapotának felméréséről, valamint a beteg együttműködésének megnyeréséről. A tápláló eszköz behelyezése utáni speciális ápolói teendők közül kiemelte többek között az ágynyugalomról való gondoskodást, az eszköz megfelelő helyzetének ellenőrzését, az orvos által meghatározott táplálási terv pontos betartását és a beteg bevonását a táplálás folyamatába.
Schnitter Ivett külön kitért a tápszerek típusaira, kiválasztásuk szempontjaira, a tápszer adagolásának módjaira, és azt hangsúlyozta, az enterális táplálásterápiában kizárólag gyárilag előállított, meghatározott tápanyag és energiatartalmú tápszer használható. Részletesen ismertette a táplálás előtti teendőket, a táplálás alatti és utáni ápolói feladatokat, majd az eszközzel összefüggésben lévő és táplálással járó lehetséges szövődményekről szólt. Ez utóbbiak között említette a hasmenést, a székrekedést, a hányingert és hányást, valamint a has puffadását is. A főnővér szólt a gyógyszerek szondán át történő beadásának szabályairól, előadása végén pedig a PEG ápolási dokumentációját ismertette.
MI a patológiában
A Tanulj a kollégáktól! sorozat első rendezvényének harmadik prezentációjában Farkas Kristóf, a Patológia vezető asszisztense saját kutatásait ismertette. Előadása a Mesterséges Intelligencia alkalmazása a kolorektális biopsziák diagnosztikájában: Pontosság és kihívások címet viselte.
A szakember elsőként a patológia részeit ismertette, majd az ágazati kontextus vizsgálatára vonatkozó felméréseiről szólt. Mint mondta, az országos intézmények patológia osztályai technikai és informatikai szempontból is jól felszereltek, humánerőforrás vonatkozásában is jól ellátottak és a mesterséges intelligencia készültségük is megfelelő. A vármegyei intézményekről is elmondható a jó technikai felszereltség, az informatikai rendszerek azonban néhol bővítést igényelnek és a humánerőforrás is erősítésére is szükség lenne több helyen. A városi kórházak kisebb mintaszámmal működő patológiáin szükségesnek látja a technológiai és informatikai fejlesztéseket, az éves esetszámhoz mérten azonban ezekben az intézményekben kellő számú orvos és szakasszisztens dolgozik.
A mesterséges intelligencia patológiában történő jelenlegi alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatokról elmondta, a 250 db kolorektális szövettani metszettel végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a tesztelt MI algoritmus a vizsgálat idején túldiagnosztizált a nem daganatos eseteket tekintve, ám így is segíti a patológusok munkáját döntéstámogató, illetve előszűrő funkcióban. A vezető asszisztens meglátása szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben előrébb viszi és fejleszti a jelenlegi rendszert, segíti a szakorvosok munkáját és gyorsítja a patológiai feladatok elvégzését, ami több beteg ellátását eredményezheti.
Kórházunk Tanulj a kollégáktól! című sorozatának első alkalmán orvosok, szakdolgozók és gyakorlaton lévő diákok is részt vettek, az előadások után a jelenlévők kérdéseiket is feltehették. A szakmai rendezvény következő találkozója október harmadik csütörtökén várja munkatársainkat.
