Május 30-án a Neurológiai és Stroke Osztály tevékenységét mutatta be az „Ismeretekkel a félelem ellen” címmel indított kampány keretében a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház Egészségfejlesztési Irodája. Az érdeklődők a neurológiai kórképekkel kapcsolatos elméleti ismereteken túl az újraélesztés technikáját is elsajátíthatták.
HOGY A GUTA MEG NE ÜSSÖN!
A neurológiai kórképek körében elsőként a stroke betegségről beszélt dr. Pajzer György neurológus úr, előadásban elmondta, hogy a gutaütés 80 %-ban az agyi keringészavar érelzáródás miatt következik be. Ennek oka lehet érszűkület vagy elzáródás az agyban vagy az agyhoz vezető artériákban, vagy az a tény, hogy a szívben keletkező vérrög véráramlás útján az agyi érbe kerül. Az esetek 20 %-ban agyvérzés az agyi artériából indul ki. A megelőzés szempontjaira – vérnyomáscsökkentés, a vércukor beállítás és a vérzsírcsökkentés jelentőségére, a dohányzás elhagyására, valamint az alkohol és drog mellőzésére – hívta fel a figyelmet. Konkrét táplálkozási tanácsokat, a rendszeres testmozgás intenzitásának mértkével kapcsolatos információkat fogalmazott meg, beszélt a véralvadás csökkentő gyógyszerek jelentőségéről is!
PARKINSON-KÓR: JÓL KARBAN TARTHATÓ BETEGSÉGGÉ SZELÍDÍTHETŐ!
Ezt követően Dr. Imre Piroska osztályvezető főorvos asszony az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegségről, vagyis a Parkinson-kór okáról, szerteágazó – a mozgással kapcsolatos és azon kívül jelentkező – tüneteiről és a diagnosztizálás folyamatairól beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kór jelenleg nem gyógyítható, ám a tünetek enyhítésére többféle terápiás módszer létezik. Egyrészt a kiváltó ok – vagyis a dopamint termelő sejtek pusztulása miatt –, a dopamin pótlására számos korszerű készítmény áll a szakorvosok rendelkezésére, másrészt műtéti beavatkozással is enyhíthetők a tünetek. Mindezek mellett fontos a mozgás, a gyógytorna, a rostdús táplálkozás, az esetlegesen fellépő hangulatzavar kezelése is, de kiemelt hangsúlyt kell helyezni a szociális izoláció (elmagányosodás) elkerülésére is. A Parkinson-kór jelenléte nem csak a beteg, a család számára is egy új szituációt és megváltozott élethelyzetet. A szakorvosok és a beteg között létrejövő, úgynevezett terápiás egyezség alapján – a páciens igényei által elvárt és a tudomány jelenlegi állása szerint nyújtható – hatékony terápia garantálható. Az orvos-beteg közötti szoros együttműködés jól karban tartható betegséggé szelídítheti a Parkinson-kórt – állítja Imre Piroska főorvos asszony.
EPILEPSZIÁVAL ÉLNI…
Dr. Szarvas Brigitta adjunktus asszony a stroke után a leggyakoribb neurológiai betegségről, az epilepsziáról tartott előadást. Az epilepszia egy összetett betegség, és minden beteg esetében egyéni kezelési tervre van szükség, amely magában foglalhat gyógyszeres kezelést, sebészeti beavatkozást, életmódbeli változtatásokat és egyéb terápiákat. A neurológus szakorvos szerint a kórkép „0-99” éves kor között bármikor megjelenhet, de gyermekkorban és időskorban a leggyakoribb. Az emberiség 0,5-1%-a epilepsziás beteg, 5-10%-uk esetében fordul elő epilepsziás roham. Magyarországon kb. 70.000 ember él epilepsziával, a kór hátterében kb. 40%-ban genetikai hajlam áll.
Az epilepsziás működészavar az az agyban alakul ki, az agysejtek túlzott ingerlékenysége és kóros mértékű együttes kisülése hozza létre. Spontán visszatérő epilepsziás rohamokat kiválthatják akut idegrendszeri vagy belgyógyászati betegségek, fertőzések vagy mérgezések. De provokálhatja a rohamot alkohol- és drogmegvonás, tartós alvásmegvonás vagy akár láz is. Dr. Szarvas Brigitta beszélt a korszerű kivizsgálás módszereiről és ellátás hazai helyzetéről.
Magyarországon 25 féle rohamgátló gyógyszer elérhető – mondta, ezek a korszerű hatóanyagok egyénre szabott terápiás lehetőségeket biztosítanak. Azok számára, akik 2 év alatt a gyógyszerek révén nem válnak rohammentessé különféle műtéti lehetőségek mentén tudnak segíteni a szakorvosok. Az epilepsziás betegek számára fontos, hogy kezelőorvosukkal jó kapcsolatot ápoljanak, hisz speciális élethelyzetük okán van jó néhány olyan kérdés – pályaválasztás, munkaalkalmasság, jogosítvány, sport, szabadidős tevékenységek, rohamprovokáló faktorok kerülése, életmód tanácsok, várandósságra való felkészítés – melyekre csak együtt találhatnak helyes és biztonságos válaszokat.
Dr. Szarvas Brigitta és dr. Biber Kinga, a Veszprém vármegyei kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának főorvosa is beszélt arról, hogy mit tegyünk, ha epilepsziás rohamot észlelünk.
- Absence roham (kisroham): rövid ideig tartó tudatvesztéssel jár, általában néhány másodperctől fél percig tart. A beteg ilyenkor nem reagál a környezetére, mereven maga elé nézhet, és előfordulhat, hogy pislog vagy finom arcrángás jelentkezik. Leggyakrabban gyermekkorban fordulnak elő, de felnőtteknél is megfigyelhető. A roham után a beteg általában folytatja, amit korábban csinált, és nem emlékszik a rohamra. Ebben az esetben nincs szükség külső beavatkozásra, de figyeljük meg és hívjuk fel a környezet, pl. az iskola figyelmét arra, hogy ezek nem figyelmetlenség vagy tic, hanem epilepsziás roham jelei. Figyeljünk fel az absence-ra és próbáljuk a rövid rosszullét alatt esetleg elmulasztott információkat pótolni.
- Komplex parciális roham (pszichomotoros roham): a rohamok az agy egy meghatározott területéről indul ki, és a tudat részleges vagy teljes elvesztésével járhat. A beteg furcsa viselkedést tanúsíthat, például automatikus mozdulatokat végezhet (csámcsogás, matatás, vetkőzési-öltözési mozdulatsorok, nyáladzás, ajkak csücsörítése, kézmozdulatok). Gyakori azoknál a betegeknél, akiknek van kórtörténetük epilepsziával kapcsolatban. A rohamok előtt a betegek gyakran aura-élményt (előérzetet) élnek át, például furcsa szagokat érezhetnek, vagy déjà vu érzésük lehet. Ilyenkor a legfontosabb teendő a beteg kínos helyzettől való megvédése és annak megakadályozása, hogy a mozgásos jelenségek félreértelmezése miatt a beteget mozgásában korlátozzák. Fontos, hogy védjük meg a rohamot átélőt a balesetektől, a mozgásos tevekénységek ugyanis könnyen okozhatnak sérülést, semmiképp se hagyjuk egyedül a beteget! Ne avatkozzunk be a roham közben, célszerű megvárni, amig a rosszullét lezajlik. A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és irányítható́.
- Nagyroham (tonusos-klónusos roham): ez a legdrámaibb rohamtípus, a beteg eszméletét veszti, izmai megfeszülnek, majd rángatózni kezd. Az első és legfontosabb, hogy a beteg testi épségét semmi se veszélyeztesse, érdemes a közeléből eltávolítani a rá nézve veszélyes tárgyakat. Legtöbbször elég, ha a beteget oldalára fektetjük (stabil oldalfekvésbe), meggyőződünk arról, hogy szabadon lélegzik, feje alá egy párnát helyezünk, ruháját meglazítjuk. Fontos, hogy ne rögzítsük, mozgásában ne korlátozzuk, nem szabad a nyelv elharapásának megakadályozására semmilyen eszközt sem a rohamot átélő személy szájába tenni! A beteg állapota az esetek nagy részében teljesen magától rendeződik. Ha nem a szabad levegőn következik be a roham, a megfelelő oxigén ellátás érdekében nyissunk ablakot! Amennyiben közterületen vagyunk tanúi a rohamnak, várjuk meg, amíg a beteg magához tér, és ajánljunk fel segítségünket a hazajutáshoz.
Rohamok után gyakori a zavart, akár agresszív viselkedés, ezért ne ijedjünk meg!
Figyeljük meg a rohamot!
Fontos, hogy a beteg hozzátartozója a roham kezdeti és roham végén zajló tünetek figyelje meg, lehetőség szerint készítsen róla videót – ez jelentős segítséget nyújthat a szakorvosoknak a diagnózist és hatékony terápia felállításában! Figyeljük meg:
– Mi a legelső tünet, majd időrendi sorrendben milyen jelenségek kapcsolódnak be?
– Vannak-e ún. motoros (mozgásos) tünetek, és ha igen, milyenek?
– Görcsös rángás jelentkezik vagy megfeszülés? Ha mindkettő, akkor milyen sorrendben?
– Milyen testtájékok vonódnak be a kóros mozgásokba és milyen sorrendben?
– Megőrzi-e a rohamozó a tudatát vagy részben, ill. egészen elveszíti azt? Ezt úgy tudhatjuk meg, ha megpróbálunk roham közben beszélni hozzá, feladatokat adni neki.
– Roham után igyekezzünk megtudni, emlékszik-e arra, hogy mit mondtunk neki.
– Egyáltalán tudatában van-e annak, hogy rohama volt?
– Figyeljük meg a roham utáni tüneteket. Zavartan viselkedik-e a beteg? Észlelünk-e beszédzavart vagy más működési zavart, végtagbénulást stb. Ezek a kiesések jelzik, hogy milyen agyterületekre terjedt ki az epilepsziás izgalom.
– A rohamot követően megkérdezhetjük, észlelt-e a beteg ún. aura jelenséget, amely bevezette a rohamot?
– Mennyi ideig tart a roham és mennyi ideig a teljes tiszta tudat visszanyerése?
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS: ÉSZLELNI, AZONNAL MENTŐT HÍVNI, AZONNAL MEGKEZDENI AZ ÚJRAÉLESZTÉST!
Az epilepszás görcshöz hasonló állapotot okozhat keringés leállás is, mely a felnőtt embernél a szív rendellenes működésére vezethető vissza a leggyakrabban. Ezért az esemény résztvevőinek lehetőségük volt az újraélesztés jelentőségének elméleti hátterét megismerni és gyakorlatban is kipróbálni azt!
Laikus újraélesztésnek három alappillére van:
- a korai észlelés,
- az azonnali segítséghívás. (112),
- és az újraélesztés haladéktalan megkezdése.
A keringésleállás bekövetkezhet az utcán, a munkahelyen vagy akár otthon is, éppen ezért fontos, hogy ilyenkor magabiztosan, tudatosan és gyakorlottan álljunk hozzá az életmentéshez. Az újraélesztés, vagyis a gyorsan és kellő erősséggel kivitelezett mellkaskompresszió és a befúvásos lélegeztetés egy egyszerű, könnyen elsajátítható mozdulatsor, mellyel bárki, egészségügyi képzettséggel nem rendelkező személy is érdemben segíthet a rászorulóknak
Az azonnal megkezdett és a mentők megérkezéséig folyamatosan végzett újraélesztés – 30 mellkaskompresszió, két befúvás felváltva – lényegesen megnöveli a túlélés esélyét – mondta el az eseményen Schnitter Ivett és Szóládi Viktória, a vármegyei kórház két szakoktatója. A keringésmegállást követő néhány perc sorsdöntő, minden segítség nélkül eltelt perccel jelentősen csökkenti az életben maradás esélyét, ezért kiemelkedő jelentősége van a korai mentőhívásnak és az újraélesztés azonnali megkezdésének.
A rendezvényen a Tihanyi Levendula Klub, a Fagyöngy Egyesület Veszprém, a Diabétesz Klub, a Veszprémi ILCO Egyesület, valamint a Veszprémi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesület tagszervezeti tagjai, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház páciensei, illetve hozzátartozóik jelentek meg. Fotók elérhetők a FB oldalunkon, kattintsanak ide!
Köszönjük, hogy eljöttek, várjuk Önöket június 13-án a gyógyszerészet aktualitásaira fókuszáló rendezvényünkön! A programot ide kattintva érik el!
