• 8200 Veszprém, Kórház utca 1.
    • +36 88 556-000
    • info@csfk.hu

Házirend 2026

2026.04.28.

Kedves Betegeink!

 

köSZÖNTJÜK Önöket a

Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban.

reméljük, itt tartózkodásuk gyógyulásukat elősegíti.

 

A 43/2003. (VII.29.) ESzCsM rendelet 5.§ (1) bekezdése és a 3.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint, valamint ugyanezen jogszabály 9.§ (2) bekezdés d.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház (a továbbiakban: Kórház) Főigazgatójaként a következő Házirendet adom ki:

A Kórházunkban folyó gyógyító munka eredményessége, a betegjogok gyakorlásával kapcsolatos kórházi szabályok betartása és betegeink nyugalma érdekében az alábbiakban foglaljuk össze azokat a tudnivalókat és szabályokat, melyek segítik az eligazodást a Kórház működésében.

A Házirend célja

 A Kórház Házirendjének célja, hogy meghatározza mindazokat a szabályokat, melyek ismerete a Kórházban nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői számára jogaik rendeltetésszerű gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen. Továbbá lehetőséget teremt arra, hogy a betegek, látogatóik és kísérőik a kórházi tartózkodás alatt megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.

A Házirend hatálya

A Házirend személyi hatálya kiterjed:

  • A Kórházban kezelt betegekre, azok látogatóira és kísérőire.
  • A Kórház által foglalkoztatott valamennyi dolgozóra.
  • A Kórházban bármely jogcímen tartózkodó egyéb személyekre.

Kórházunk oktatási, gyakorlati képzési tevékenységben is részt vesz, ennek keretében orvosokat, szakdolgozókat képző egyetemek, főiskolák, egyéb iskolák hallgatói szakmai gyakorlatukat töltik az egészségügyi intézményben, részt vesznek a betegek gyógyításában, ápolásában.

A Házirend területi hatálya kiterjed a Kórház székhelyére és valamennyi telephelyére.

 

  1. Fekvőbeteg ellátás

 

Betegfelvétel rendje:

 

  1. Kórházban történő felvételkor kérjük, jelentkezzen a Betegfelvételi Irodában, ahol a felvételhez szükséges regisztráció történik. A felvétel után kérjük, keresse fel a gyógykezelésre megjelölt osztályt és ott a nővérpultnál jelentkezzen.
  2. Felvételéhez szükséges, hogy az alábbi iratokat magával hozza:
  • orvosi beutaló,
  • területen kívüli ellátás estén (TEK) a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház befogadó nyilatkozata,
  • személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély),
  • lakcímkártya,
  • TAJ kártya,
  • előző vizsgálat(ok) leletei (kórházi zárójelentések),
  • otthonában szedett gyógyszereinek jegyzéke,
  • egyéb használati eszközök (evőeszköz, pohár, szalvéta, tisztálkodási felszerelés, WC papír, köntös, papucs, hálóruha stb.).
  1. Kérjük, ne hozzon magával: ékszert, értéktárgyakat, nagyobb pénzösszeget, alkoholos italokat.
  2. A kórházi felvételre kerülő betegek a ruházatukat, cipőjüket az erre a célra rendszeresített, kórtermi szekrényekben helyezhetik el.

 

  1. Kapcsolattartás

 

  1. A Betegfelvételi Irodával szembeni falon található vagy a folyosókon elhelyezett nyilvános telefon található.

 

  1. A betegek (vagy az általuk megjelölt személy) a betegségük lefolyásáról csak személyesen kérhetnek felvilágosítást a kezelőorvostól. Kiskorú vagy cselekvőképtelen betegek esetében az egészségügyi törvény szerinti legközelebbi hozzátartozó kérhet és kaphat felvilágosítást.

 

  1. Cselekvőképes, illetve 16. életévét betöltött kiskorú beteg vagy az általa megjelölt személy a betegség lefolyásáról felvilágosítást a kezelőorvostól kérhet.

 

  1. Cselekvőképtelen személy esetén:
  • jogszabályban előírt formában megnevezett személy,
  • ennek hiányában törvényes képviselője,
  • ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes házastársa vagy élettársa, gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája,
  • fentiek hiányában a beteggel nem közös háztartásban élő, cselekvőképes gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája

a fenti sorrendben kérhet és kaphat a betegség lefolyásáról felvilágosítást a kezelőorvostól.

 

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy esetén:

  • a beteg,
  • az általa jogszabályban előírt formában megnevezett személy
  • ennek hiányában törvényes képviselője

a fenti sorrendben kérhet és kaphat a betegség lefolyásáról felvilágosítást a kezelőorvostól.

 

Cselekvőképes beteg esetén

  • a beteg,
  • általa jogszabályban előírt formában megnevezett személy

a fenti sorrendben kérhet és kaphat a betegség lefolyásáról felvilágosítást a kezelőorvostól.

 

 

  • Értékmegőrzés, ruházat elhelyezése

 

A betegek értékeinek megóvása érdekében a beteg Kórházba érkezésekor az egészségügyi dolgozó (mentőben a mentőtiszt, a betegellátó osztályon az ápoló, nővér) tájékozódik arról, hogy van-e a betegnél nagyobb értékű értéktárgy, értékpapír, betétkönyv vagy készpénz.

 

Felhívjuk betegeink figyelmét, hogy a magukkal hozott értékeiért felelősséget a Kórház kizárólag csak akkor vállal, ha azok a Pénztárban letétként elhelyezésre kerülnek.

 

Amennyiben a beteg nincs olyan állapotban, hogy az értéktárgyainak az elhelyezéséről gondoskodjon, úgy az értéktárgyak átvételét a fent említett módon rögzítik a felvevő osztályon, melyet két személy (ápoló, orvos vagy más kórházi dolgozó) aláírásával tanúként megerősít.

 

A beteg az osztályos felvételkor tájékoztatást kap az osztály profiljához kapcsolódóan a saját ruha, illetve személyes tárgyak használatáról, az osztályvezető főnővértől vagy annak megbízottjától. A kórházban történő benntartózkodás alatt a higiénés szabályok betartása mellett, saját ruházat (pizsama, hálóing, papucs) használható.

 

 

  1. Betegjogok

Mindenki köteles tiszteletben tartani másoknak Magyarország Alaptörvényében foglalt alapvető jogait, valamint az egészség megőrzéséhez és védelméhez, a betegség megelőzéséhez és gyógyuláshoz való jogait.

 

A beteget megillető jogok gyakorlása során a Kórház valamennyi dolgozója a beteggel köteles együttműködni . A beteg és a hozzátartozója úgy köteles gyakorolni jogait, hogy azzal sem más betegek jogait, sem pedig az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait nem sértheti, veszélyeztetheti.

 

A betegek egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (továbbiakban: Eütv.) biztosított jogairól, valamint kötelezettségeiről szóló részletes tájékoztatást jelen Házirend melléklete tartalmazza. Az Eütv. 229.§ (1) bekezdése alapján az Eütv.-ben meghatározott betegjogok egészségügyi válsághelyzet idején csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. Az Eütv. 56.§ (2) bekezdése alapján a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegséggel szembeni ellenállóképességének fokozása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv az egyén személyes szabadságához való jogainak gyakorlását és a betegek jogait az Eütv-ben foglaltak szerint korlázothatja. A Kórház Főigazgatója akkor korlázothatja a betegjogokat az Eütv-ben foglaltak szerint, ha az egészségügyi államigazgatási szerv határozatában vagy jegyzőkönyvbe foglaltan kötelező járványügyi intézkedést foganatosít. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.

 

Betegjogok gyakorlása

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Valamennyi szolgáltatásunkat igénybevevő beteget megilleti az állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés mentes ellátás. Kórházunkban el nem végezhető ellátás esetén a beteget tájékoztatjuk, hogy az adott ellátás mely szolgáltatóknál biztosítható.

Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságának tiszteletben tartására törekszünk. Csak a kezelő orvos által a gyógykezeléshez szükségesnek tartott beavatkozásokat végezzük el, melyhez együttműködését kérjük. A betegek személyi szabadságát ellátása során csak kizárólag sürgős szükség esetén, a beteg vagy mások élete testi épsége, egészsége védelmében korlátozzuk. A korlátozást a lehetőségekhez mérten a legrövidebb ideig tartjuk fent. A korlátozó módszerek/eljárások alkalmazását – ha az Eütv. kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A betegellátás során bizonyos vizsgálatoknál, beavatkozásoknál elengedhetetlen a ruházat eltávolítása, de ebben az esetben csak a vizsgálatban, beavatkozásban résztvevő egészségügyi ellátó személyzet van jelen és a lehetőségekhez mérten biztosítjuk az elkülönítést. A ruházat eltávolítása csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben történik.

A kapcsolattartás joga

 A kórházi tartózkodás alatt a kapcsolattartás jogát a beteg a betegtársai jogainak tiszteletben tartásával, a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. A betegek a hozzátartozóikkal a kapcsolatot személyesen a diagnosztikai tömb földszintjén, valamint a Betegfelvételi Irodával szembeni falon elhelyezett nyilvános, pénzérmével működő telefonon tarthatják.

Az osztályok folyosóján, illetve az egyes betegszobákban felszerelt telefonon a bejövő hívásokat a betegtársak nyugalmának és az osztály működésének zavartalansága mellett tudjuk engedélyezni.

Abban az esetben, ha a beteg a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezeléssel kapcsolatos egyéb információt nem kívánja feltárni más előtt, erről felvételkor, majd azt követően is, írásban nyilatkozhat. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

 

A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére az Eütv. 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

 

A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

 

A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

 

A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

 

A Kórház elhagyásának joga

 

A beteg jogosult a Kórházat elhagyni, ha ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E joga csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Amennyiben a beteg orvosi javaslat ellenére a kórházat el kívánja hagyni, ezt a szándékát a kezelőorvosával közölni szükséges, és az erre rendszeresített formanyomtatvány nyilatkozatot ki kell tölteni. A beteg elbocsátásáról a beteget, illetve hozzátartozóját előzetesen tájékoztatja a Kórház, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

 

A tájékoztatáshoz való jog

 

Kórházunkban az egyénesített formában adott teljes körű tájékoztatást a beteg kezelőorvosa adja. Bizonyos esetekben, a tájékoztatás szóban és írásban történik. Betegeink a tájékoztatási jogról való lemondással írásban élhetnek, illetve kijelölhetnek olyan személyt, aki helyettük gyakorolja ezt a jogot. Lehetősége van a betegnek felvételkor és az ellátás alatt rendelkezni arról, hogy a gyógykezelés tényéről senkit ne tájékoztasson a kórház, illetve meghatározott személyeket jogosult kizárni a tájékoztatásból.

 

Az önrendelkezéshez való jog, az ellátás visszautasításának joga

 

Az önrendelkezési jog értelmében a cselekvőképes beteg maga dönt az egészségügyi beavatkozások elvégzéséhez történő hozzájárulásról és az egészségügyi ellátás igénybevételéről. Jogosult megnevezni közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelensége esetén 2 tanú együttes jelenlétében tett nyilatkozattal azt a cselekvőképes személyt, aki helyette a beleegyezés/visszautasítás jogát gyakorolja. A testüregbe hatoló beavatkozások elvégzése előtt a kezelőorvos, illetve szakápoló keresi fel a beteget és részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad a beavatkozásról, az elmaradás kockázatáról, az alternatív megoldásról. Súlyos, életveszélyes állapotok esetén a beleegyezés megkérését mellőzzük.

 

A beteget – bizonyos törvényben meghatározott esetet kivéve – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Minden olyan ellátást közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat csak vissza a beteg, amelynek elmaradása esetén az egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be.

A betegnek jogában áll a tervezett beavatkozásokat visszautasítani, ebben az esetben a gyógyulás kimenetelével kapcsolatosan az ellátó személyzetet a felelősség nem terheli.

 

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

 

A beteg kezelőorvos megkeresése mellett a kórházi benntartózkodás alatt és után is betekinthet saját egészségügyi dokumentációjába. Amennyiben másolatot kíván kérni a dokumentációból, az első másolatot követően térítés ellenében megteheti.

 

Az orvosi titoktartáshoz való jog

 

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, azokat bizalmasan kezeljék.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy a betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki az egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt

  1. törvény elrendeli,
  2. mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

 

Az orvosi kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga

 

A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, azt köteles a szolgáltató, illetve a fenntartó kivizsgálni és annak eredményéről a panaszost legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a beteg jogát arra, hogy a panasza kivizsgálása érdekében a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon.

A betegjogok érvényesülésének elősegítésére Kórházunkban betegjogi képviselő tevékenykedik, aki a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az Kórház vezetőjénél, fenntartójánál, illetve hatóságnál és az eljárás során képviselheti a betegeket. A betegjogi képviselő elérhetőségének helye és időpontja az osztályokon kifüggesztett tájékoztatón megtalálható.

 

 

Betegek kötelezettségei:

 

Kórházunk által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, kórházban való tartózkodása alatt minden beteg köteles tiszteletben tartani, illetve betartani:

  1. a betegellátással kapcsolatos jogszabályi előírásokat,
  2. a Kórház Házirendjében, valamint az osztály működési rendjében foglaltakat,
  3. a betegek és hozzátartozóik (látogatóik) jogaik gyakorlása során nem sérthetik más betegek jogait, a betegellátás zavartalanságát, valamint a Kórház egészségügyi dolgozóinak jogait és javait.

A betegnek az ellátásban közreműködő orvosokat, asszisztenseket, ápolókat képességei és ismeretei szerint kell tájékoztatnia:

  1. mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
  2. saját betegségével összefüggésben mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
  3. az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
  4. minden, az egészségügyi ellátását érintő, a beteg által korábban tett jognyilatkozatáról,
  5. a betegnek – saját gyógyulása érdekében – be kell tartania a gyógykezelésével kapcsolatban az orvosoktól, asszisztensektől, ápolóktól kapott utasításokat, javaslatokat,
  6. amennyiben erre jogszabályi kötelezettsége van, az előírt térítési díjat meg kell fizetnie,
  7. személyes adatait hitelt érdemlően igazolnia kell.
  8. A beteg köteles a Kórház berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésének megfelelően használni, azok állagát megóvni. A beteg a személyes használatra kapott kórházi leltári tárgyakért felel, elbocsátáskor azokat az osztályos nővérnek vissza kell adnia. A beteg az esetleges hiányokért, rongálásból eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik.
  9. Orvosi vizitek idején és a kezelések alatt a betegek kötelesek a kórteremben tartózkodni.
  10. A betegek saját kórtermükön kívül csak a szolgáltató helyiségekben (pl. büfé) tartózkodhatnak. Más kórterembe vagy osztályra – a fertőzés elkerülése érdekében – nem mehetnek át.
  11. Tilos a Kórház területén a szeszes ital fogyasztása és a szerencsejáték.

Rádiót fülhallgatóval szabad használni. TV készüléket behozni és működtetni csak az osztályvezető főorvosok engedélyével – és a betegtársak hozzájárulásával – szabad, este 22 óráig, az éjszakai pihenés kezdetéig (A behozott készülékért a kórház anyagi felelősséget nem vállal!).

 

 

  1. Osztályos és kórtermi rend

 

  1. Az osztályok napirendjét, működését az adott osztály osztályos házirendje tartalmazza, a betegek napirendje általában a következő:
  • 00-8.30 között hőmérőzés, tisztálkodás, szükség esetén vérvétel, reggeli
  • 30-12.00 között vizitek, vizsgálatok, kezelések
  • 00-13.00 között ebéd
  • 00-15.00 között csendes pihenő
  • 00-17.00 látogatási idő
  • 30-18.30 között vacsora
  • 00 villanyoltás.
  1. Kérjük betegeinket, hogy – gyógyulásuk érdekében – az orvosok és ápolók gyógykezeléssel kapcsolatos utasításait tartsák be.
  2. A gyógyulás elengedhetetlen feltétele a pihenés, ezért kérjük, hogy betegtársaik nyugalmát ne zavarják, televíziót, rádiót, stb. csak betegtársaik beleegyezésével, lehetőleg fülhallgatóval használjanak. A betegek az osztályok előterében, a társalgóban elhelyezett televíziót nézhetik, betegtársaik és a gyógyító munka zavarása nélkül.
  3. Betegeink a Kórház területét osztályvezető főorvosi vagy ügyeletvezetői orvosi engedéllyel hagyhatják el.
  4. Betegeinket nem látogathatják:
  • bódult állapotban lévő vagy ittas egyének,
  • fertőző betegek.
  1. A berendezéseket és felszereléseket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, ezért tilos utcai ruhában, cipőben, papucsban az ágyakon feküdni vagy ülni, az esetlegesen szabad kórtermi ágyakat használatba venni.
  2. Vérrel, váladékkal szennyezett vattát, gézt csak a kijelölt veszélyes hulladék gyűjtőedényekben lehet elhelyezni.
  3. Testi épségük megóvása érdekében tilos az ablakpárkányon kihajolni vagy azokon ülni!
  4. A betegosztályokon tilos szúró-, vágóeszközt vagy lőfegyvert tartani!
  5. A látogatóktól kapott ételekből csak azok fogyaszthatók, amelyeket a kezelőorvos engedélyez.
  6. Telefonbeszélgetések a felszerelt nyilvános készülékkel folytathatók. Az osztályon elhelyezett telefonkészülékeken betegeink hívhatók.
  7. A Kórház területén kizárólag a kijelölt dohányzóhelyeken szabad dohányozni!
  8. Szeszes italt a kórházba behozni és fogyasztani tilos!
  9. A Kórház területére állatot behozni tilos, kivételt képeznek a segítő kutyák.
  10. Kérjük betegeinket, hogy az orvosi vizitek idején tartózkodjanak a kórteremben, ágyuk, éjjeliszekrényük rendezett és tiszta legyen.
  11. Virágot higiéniai okokból a kórteremben tartani tilos!

 

 

  1. Látogatási rend – beteg mellett tartózkodás.

 

  1. Az ajánlott látogatási idő: minden nap 15:00 – 18:00 óra között, kivéve az alábbi osztályoknál:
OSZTÁLY LÁTOGATÁSI REND
Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály 11:30 – 12:00

16:00 – 16:30
Sürgősségi Betegellátó Osztály 15 perc/alkalom/beteg
NIC – PIC 24 órás
Belgyógyászati Centrum

–      I. Belgyógyászati Osztály

–      II. Belgyógyászati Osztály

–      Krónikus Belgyógyászati Osztály

 15:00 – 17:00
Reumatológiai Centrum 15:00 – 17:00
Sugárterápia 15:00 – 17:00
Szemészeti Osztály 15:00 – 17:00

Ettől az általános látogatási rendtől, kivételesen indokolt esetben, az osztályvezető főorvos által kiállított engedély alapján lehet eltérni.

  1. Ágy melletti látogatás tilos:
  • a Szülészeti Osztályon,
  • az Újszülött Osztályon.
  1. A Szülészeti Osztályon fekvő betegeink látogatót az osztály előterében, illetve a kórház aulájában fogadhatnak.
  2. A vizitek, orvosi-, és ápolási beavatkozások alatt a látogatók a kórtermekben nem tartózkodhatnak.
  1. A Központi Anesztziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon a látogatás korlátozott, egyidejűleg csak két hozzátartozó/látogató tartózkodhat az osztályon.
  2. Egy beteget látogatók száma, egyidejűleg 2-3 főnél nem lehet több.
  3. A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére Eütv. 16.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
  1. A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
  2. A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
  3. Azon betegek számára, akik nem látogathatóak, a Kórház által meghatározott területen helyezhető el csomag, amelyen olvashatóan fel kell tüntetni a beteg nevét, illetve az átadáshoz szükséges egyedi adatokat, információkat. Csomagátadás 07.00-15.00 között a Betegfelvételi Iroda kijelölt ablakánál, ezen kívül a betegellátó osztály bejáratánál a nővér számára.

 

 

  • Vallásgyakorlás

 

  1. A betegeknek joguk van a gyógyító intézményben is vallásukat szabadon gyakorolni és egyházi személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával kapcsolatot tartani.
  2. Súlyos állapotban lévő beteghez az ápolószemélyzet közreműködésével bármikor hívható lelkész, illetve pap.

 

  • Járóbeteg ellátás

 

  1. Betegeink a szakrendelések rendelési idejéről a Rendelőintézet földszintjén, illetve a Kórház földszintjén található Betegfelvételi Iroda munkatársaitól személyesen, vagy telefonon, illetve a Kórház honlapján kaphatnak tájékoztatást.
  2. Szakrendelőinkben betegellátás kizárólag rendelési időben történik, előjegyzés és előzetes időpont egyeztetés alapján. Kérjük, a kapott időpontokat betartani szíveskedjenek.
  3. Az egészségügyi szolgáltatások háziorvosi, illetve szakorvosi beutalóval vehetők igénybe, kivéve a jogszabályban meghatározott szakterületeken beutalás nélkül is igénybe vehető szakellátásokat:
  • szemészet,
  • sebészet (kivéve: Érsebészet, Proktológia),
  • urológia (kivéve: Andrológia),
  • szülészet-nőgyógyászat,
  • fül-orr-gégészet,
  • bőrgyógyászat.
  1. A járóbeteg ellátás igénybevételéhez kérjük, az alábbi dokumentumokat feltétlenül hozzák magukkal:
  • személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító

igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély),

  • lakcím kártya,
  • TAJ kártya,
  • beutaló köteles ellátás esetén, az orvosi beutaló is szükséges.
  1. Beutaló nélkül igénybe vehető szakellátásokról a Betegfelvételi Iroda munkatársai tudnak felvilágosítást adni.
  2. Az előjegyzési időpont biztosításával igyekszünk elérni, hogy lehetőség szerint minél kevesebb legyen a várakozási idő. Bizonyos szakrendeléseken azonban az ellátás sorrendjét nem az érkezés időpontja, hanem az eset súlyossága vagy sürgőssége határozza meg. Emiatt kérjük megértésüket és türelmüket!
  3. Kérjük, hogy a közös helyiségekben elhelyezett tárgyakra és a tisztaságra fokozottan ügyeljenek.
  4. Kérjük, hogy a rendelést kopogással ne zavarják, a szakellátás ideje alatt mobiltelefonjukat kapcsolják ki.

 

  1. Nyilatkozattétel, valamint kép- és hangfelvétel készítésének rendje

 

  1. A gyógyító tevékenységgel, az orvosi titoktartással és a betegek személyiségi jogaival összhangban az ezekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírások, valamint a kórházak fenntartásáért felelős minisztérium vagy középirányító szervi utasítások betartásával, a Kórház biztosítja a nyilvánosságot. A Kórházban folyó egészségügyi-, illetve egyéb tevékenységgel kapcsolatban a Kórházat érintő bármely kérdésben nyilatkozat adására kizárólag a főigazgató vagy az általa kijelölt személy jogosult.

 

  1. Külső kapcsolattartás egyes különleges jogállású szervekkel, személyekkel.

A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján biztosítja a szükséges információk átadását a sajtószervek és egyes különleges jogállású személyek és szervek számára. A Kórházba történő be- és kilépés, valamint a kapcsolattartás rendjét a Kórház házirendjének 2. számú melléklete tartalmazza.

 

  1. Személyekről történő képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez, valamint azok bármely módon történő felhasználásához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges

 

  1. Egyéb rendelkezések

 

  1. Kórházunkban szociális munkások állnak rendelkezésre a szociális problémák megoldásának segítéséhez, illetve betegelhelyezéshez. Amennyiben a betegnek ilyen igénye van, az osztályon jelezze az ápolószemélyzetnek, akik felveszik a kapcsolatot a szociális irodával.
  2. Az Kórházban belső minőségügyi rendszer működik, melynek alapeleme a rendszeres tájékozódás a betegek véleményéről. Ennek érdekében rendszeresen végzünk betegelégedettségi felmérést.
  3. Kórházunk oktatókórház, ezért rendszeresen fogadunk osztályainkon orvostanhallgatókat, tanuló ápolókat, illetve más egészségügyi szakmák hallgatóit. Kérjük, fogadják el őket is az ellátás részeként, együttműködésükkel segítsék az egészségügyi dolgozók képzését.
  4. A beteg panasza esetén betegjogi képviselő áll rendelkezésre. Feladata az Eütv.-ben meghatározottak szerint az, hogy segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását, a beteg meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.

A betegjogi képviselő nevét és elérhetőségeit az osztályokon kifüggesztve találhatják meg.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat és annak keretében működő képviselő neve: Gróf Andrea,

Telefonszám: +36-20-489-9592,

E-mail: andrea.grof@ijsz.bm.gov.hu.

Telefonon elérhető hétfőtől csütörtökig 08:00-16:30 óráig, illetve pénteken 08:00-14:00 óráig.

Személyes fogadóóra időpontja: telefonon előre egyeztetett időpontban. Fogadóóra helye: A Kórház központi telephelyén (8200 Veszprém, Kórház utca 1.), illetve a Pszichiátriai Centrumban (8330 Sümeg, Kompanik Zsófiai utca 6.)

További tájékoztatást a http://www.ijsz.hu honlapon, illetve a http://www.ijsz.hu/betegjog.html

 

  1. Kórházunkban Önkéntesek is tevékenykednek néhány osztályon. Az Önkéntesek segítséget nyújtanak az ágyhoz kötött, mozgásukban korlátozott betegeknek.
  2. További információkat a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház honlapján találhat (csfk.hu).

 

Betegellátásunk zavartalan működése érdekében kérjük a házirend betartását.

 

Jelen Szabályzat a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház székhelyén és telephelyein a fenntartói jóváhagyást követő naptári napon lép hatályba.

 

 

 

Veszprém, 2026. április 22.

 

 

Házirend 1. sz. melléklete

 Tájékoztatás a betegek egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (továbbiakban: Eütv.) biztosított jogairól és Kötelezettségeiről

 Az egészségügyi ellátáshoz való jog

 

  1. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
  2. § (1)Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

(2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

(3) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.

  1. § (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.

(3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

  1. § (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

 

 

(2)A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza.

(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.

9/A. §Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyintézet jelzése alapján az ismeretlen személyazonosságú beteg körözési eljárás keretében történő azonosítását rendelheti el személyazonosságának megállapítása érdekében. A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Ha a körözés elrendelésének az oka megszűnt, az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözést visszavonja.

 

Az emberi méltósághoz való jog

  1. § (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

(2) A betegen – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

(3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható.

(4) A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

(5) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását – ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

(6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

(7) A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

 

A kapcsolattartás joga

  1. § (1) A (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása nélkül – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend a (2)-(7) bekezdésekben foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat.

(2)A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

(4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

(6)A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

(7) A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

(8)   Ha a beteg

  1. a) önmagát nem tudja ellátni,
  2. b) állapota miatt folyamatos segítségre szorul,
  3. c) hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel
  4. d) pszichés krízishelyzetben van vagy
  5. e) haldoklik,

jogosult egy, a beteg által megjelölt személy (a továbbiakban: segítő személy) a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodni. Cselekvőképtelen beteg esetén a segítő személy megjelölésére a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult.

 

(9)   A segítő személy

  1. a) kizárólag nagykorú személy lehet,
  2. b) az ápolt beteg benntartózkodása ideje alatt tartózkodhat a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.

 

A gyógyintézet elhagyásának joga

  1. § (1)A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.

(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a támogatott döntéshozatalról szóló 2013.évi CLV. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerinti támogatója van és annak feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet elhagyásának tényéről a támogatót értesíteni kell.

(4) A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

(5)Cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

 

A tájékoztatáshoz való jog

  1. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

(2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon

  1. a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
  2. b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  3. c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
  4. d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  5. e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  6. f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  7. g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
  8. h) a további ellátásokról, valamint
  9. i) a javasolt életmódról.

(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

(5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

(6) A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

(7) A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.

(8)A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.

(8a)  Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a Törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell támogatója jelenlétét.

(9)  Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.

(10)  A (2) bekezdés szerinti részletes tájékoztatást homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kell bocsátani.

  1. § (1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(3) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

 

Az önrendelkezéshez való jog

  1. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.

(3)  A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.

(3a)  Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a Törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell, hogy a támogató – a 27. §-ban foglaltak betartásával – a beleegyezés megadása során jelen lehessen, azzal kapcsolatban a beteggel egyeztethessen.

(4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

(5)  Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

(6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

  1. § (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
  2. a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,
  3. b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból.

(2)  Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

  1. a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
  2. b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
  3. ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
  4. bb) gyermeke, ennek hiányában
  5. bc) szülője, ennek hiányában
  6. bd) testvére, ennek hiányában
  7. be) nagyszülője, ennek hiányában
  8. bf) unokája;
  9. c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
  10. ca) gyermeke, ennek hiányában
  11. cb) szülője, ennek hiányában
  12. cc) testvére, ennek hiányában
  13. cd) nagyszülője, ennek hiányában
  14. ce) unokája.

(3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata – kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást követően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.

(5)  Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.

(6)  Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(7)  A (4) bekezdés rendelkezéseit

  1. a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg törvényes képviselője és
  2. b) az a) pontban meghatározott beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

nyilatkozatára is alkalmazni kell.

  1. § (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és
  2. a) a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
  3. b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 16. § (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

(2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

  1. a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
  2. b) ha – a 20-23. §-okra is figyelemmel – a beteg közvetlen életveszélyben van.
  3. § (1) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – csak akkor végezhető el, ha
  4. a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy
  5. b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el.

  1. § (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.

(2)  A betegnek – e törvény keretei között – joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

 

Az ellátás visszautasításának joga

  1. § (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

(3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

(7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

(8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

  1. § (1)Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.

(1a) Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Nem minősül az ellátás visszautasításának, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője az egészségügyi alapellátásról szóló 2015.évi CXXIII. törvény szerint a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja.

(2)  Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.

(3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.

(4)  A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás polgári nemperes eljárás, amely a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017.évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

  1. § (1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat
  2. a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,
  3. b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint
  4. c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

(2) A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilatkozik, hogy

  1. a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá
  2. b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg.
  3. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

(2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

 

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

  1. § (1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy – a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével – egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

(2) Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

(3) A beteg jogosult

  1. a) a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
  2. b) a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
  3. c)az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni,
  4. d)a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor a 137. § a) pontja szerinti zárójelentést kapni,
  5. e) a 137. § b) pontjában foglaltak szerint a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni,
  6. f) egészségügyi adatairól – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

(4) A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

(5)  Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a (3) bekezdésben említett egyéb jogosultság.

(6)  Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.

(7) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.

(8) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.

(9)  A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha

  1. a) az egészségügyi adatra
  2. aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
  3. ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
  4. b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(10)  A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, – szükség esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

(11)  A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni.

(12)  Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

(13)  Az egészségügyi dokumentációt nyilvántartó szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.

 

Az orvosi titoktartáshoz való jog

  1. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

(2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt

  1. a) törvény elrendeli,
  2. b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

(4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

(5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

(6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

(7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

 

A beteg kötelezettségei

  1. § (1)A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.

(2) A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

  1. a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
  2. b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
  3. c)az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
  4. d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
  5. e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
  6. f)a gyógyintézet házirendjét betartani,
  7. g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
  8. h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

(3)  A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.

  1. § (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

(2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.

(3)  A betegjogok gyakorlásának módját – e törvény keretei között, ideértve a leletkiadás rendjét is – a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.

 

Házirend 2. sz. melléklete

 Külső kapcsolattartás a sajtóval, valamint egyes különleges jogállású szervekkel, az intézménybe történő be- és kilépés, valamint az információk átadásának rendje

 

  1. A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház (továbbiakban: Kórház) jelen mellékletben foglaltak szerint biztosítja az információk átadását az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, valamint a sajtó munkatársai számára.
  2. Amennyiben az országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő vagy a sajtó munkatársa e minőségének megjelölésével az intézmény bármely foglalkoztatottjával kapcsolatfelvételt kezdeményez, erről a foglalkoztatott haladéktalanul értesíteni köteles
  3. országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő esetében a főigazgatót,
  4. sajtó munkatárs esetén a főigazgatót.
  5. A Kórház foglalkoztatottja – a 2. pontban megjelölt vezetők kivételével – a 4-6. pontban foglalt személyek, szervezetek részére az intézmény nevében tájékoztatást nem adhat.
  6. Az országgyűlési képviselők tájékoztatására vonatkozó szabályok
    • Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (1) bekezdése alapján az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő az intézmény főigazgatójától előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.
    • A 4.1 pontban írt kötelező tájékoztatás magában foglalja a személyes egyeztetés, személyes tájékozódás lehetőségét, de ez a jog kizárólag az előzetesen egyeztetett időpontban és módon gyakorolható.
    • A 4.1 pontban megfogalmazott jog nem járhat az intézmény rendeltetésszerű működésének sérelmével. A személyes belépési jog biztosítása csak a betegellátás megzavarása, a személyiségi jogok és ezzel együtt a betegjogok sérelme nélkül gyakorolható.
    • A személyes belépési jog biztosítása csak az érintett képviselő által gyakorolható, bármely más, képviselőnek nem minősülő személyt nem illeti meg.
    • Az országgyűlési képviselők tekintetében a 4.1 pont szerinti információszerzés képviselői jogosultság, mely nem azonos a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való (alap)joggal.

 

  1. Az európai parlamenti képviselő tájékoztatása
    • Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17. §-a alapján az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére az európai uniós ügyekkel összefüggő munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A kapcsolattartás rendjére egyebekben a 4.2. és, 4.3. alpontjában foglaltakat kell alkalmazni.
  2. A sajtó jogai
    • A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 9. §-a alapján az állami szervek, intézmények vezetői – a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a médiatartalom-szolgáltatók számára, megfelelő határidőben történő rendelkezésére bocsátásával – a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között kötelesek elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.
    • A fentiek alapján a Kórház biztosítja a média megfelelő tájékoztatását. A betegek szenzitív adatait azonban védeni kell, ezért a sajtó munkatársainak helyszínen történő munkavégzése nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével, valamint az intézmény jó hírnevének megsértésével. Amennyiben kép- és hangfelvétel készítésére kivételes indokból, feltétlenül szükséges van, az úgy az csakis előzetes írásbeli főigazgatói engedéllyel és a főigazgató vagy az általa kijelölt személy felügyelete mellett történhet.
    • A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt.
    • A főigazgató jogosult és egyben köteles a médiatartalom-szolgáltatótól – a közzétételt megelőzően – bekérni a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot.
  3. Kép- és hangfelvétel készítése az intézményekben
    • Az egészségügyi intézményekben gyógyuló betegek emberi méltósága kiemelt védelmet igényel.
    • Az emberi méltóság és a személyes adatok védelme érdekében, amennyiben felvételeken természetes személyek (betegek, hozzátartozók, látogatók vagy az intézmény foglalkoztatottjai) is szerepelnek, biztosítani kell személyiségi jogaik, személyes adataik védelmét és információs önrendelkezési joguk érvényesülését – ez elsődlegesen a felvétel készítőjének feladata és felelőssége.
    • Általános szabály, hogy az intézményekben bárki által – így a fenti képviselők, sajtó/média által is – bármely személyről (beteg, hozzátartozó, dolgozó) történő képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez, valamint azok bármely módon történő felhasználásához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges.
    • A 7.1.-7.2. alpontokban foglaltakra tekintettel a kórházban tartózkodó személyek emberi méltóságának, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának egyidejű védelme és érvényesülése alapvető jogállami kötelezettség, amelynek biztosításáért az intézmény, és annak valamennyi foglalkoztatottja – a saját feladatkörében eljárva – felelősséggel tartozik. Amennyiben kép- vagy hangfelvétel az intézmény műszaki állapotáról, tárgyi körülményeiről késül, a felvételek készítésénél a főigazgató által kijelölt személy kötelezően jelen kell, hogy legyen.
    • Amennyiben az intézményt érintően személyiségi jogokat sértő felvétel közzétételére kerül sor, a főigazgató minden esetben köteles megtenni a szükséges jogi intézkedéseket.
    • Amennyiben valamely munkatárs kép- vagy hangfelvétel rögzítését észleli, a 7.2.-7.4. alpont szerinti körülményre köteles felhívni a felvételt készítő figyelmét, ha alappal feltételezhető, hogy a felvétel készítésével összefüggésben személyiségi jogsérelem történhet.
  4. Követendő eljárás az intézmény területén
    • A személyesen történő információszerzés, valamint az információk átadásának rendjével kapcsolatos kérés kizárólag munkanapokon, és legalább 24 órával megelőzően, munkaidőben (08:00 – 16:00 óra között), a tájékozódás célját és témakörét megjelölve az alábbi elérhetőségeken bejelentve történhet: e-mail: foig@vmkorhaz.hu; Telefon: 06/88 556-556
    • A látogatás kizárólag olyan, előre meghatározott időtartamban történhet, amely nem jelent indokolatlan terhet a dolgozók számára.
    • Az országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők, vagy a sajtó munkatársa részéről, személyes tájékozódásuk esetére az intézmény részéről kísérő személy jelenléte kötelező a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében.
    • Az aktív betegellátást biztosító helyiségekbe történő belépés TILOS a személyiségi jogok védelme érdekében, mely estben a szükséges tájékoztatás utólag írásban, vagy egyéb dokumentációval, például az intézmény által készítendő képpel is megfelelően biztosítható.
    • Minden olyan területre, ahol az intézmény területén építkezés, felújítás folyik, a belépés – munkavédelmi okokból – TILOS!
    • Minden olyan helyiségbe, ahol higiénés okokból az a tevékenység végzésére veszéllyel jár, a belépés TILOS!
    • Betegektől, látogatóktól elzárt területre belépni TILOS!

      Veszprém, 2026. április 22.

        Dr. Czinkotay Frigyes
        főigazgató