Nemzeti Rákellenes Nap – Szűrővizsgálatok és korszerű betegellátás kórházunkban
A Nemzeti Rákellenes Napot minden évben április 10-én tartjuk Magyarországon, tisztelegve Dollinger Gyula sebészprofesszor születésnapja előtt, aki a hazai daganatgyógyászat egyik úttörő alakja volt. Ez a nap azonban nemcsak az emlékezésről szól, hanem elsősorban a figyelemfelhívásról: a daganatos betegségek megelőzésének, korai felismerésének és korszerű kezelésének fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.
Hazánkban a rosszindulatú daganatok továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság közlése szerint „évről évre emelkedik a Magyarországon bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. Mindeközben az elmúlt évtizedben a daganatos halálozás magas szinten bár, de stagnált. Az a tény, hogy arányaiban jóval több beteg gyógyul meg, a hazai onkológiai ellátórendszer hatékonyságának javulását tükrözi. Ebben szerepet játszanak a népegészségügyi szűrések, a betegségek kórismézését támogató diagnosztikus eszközök, így a képalkotó eljárások fejlődése, amelyek révén egyre gyakrabban valósulhat meg a rákos megbetegedések korai felismerése. Bővült a kezelési lehetőségek – a daganatsebészet, a gyógyszeres kezelések és a sugárterápia – tárháza is, és a molekuláris vizsgálatoknak köszönhetően mind gyakrabban alkalmazhatók célzott gyógymódok az ún. személyre szabott terápia.”
A korai felismerés kulcsfontosságú a sikeres gyógyításban. A népegészségügyi szűrőprogramok célja, hogy a betegségeket még tünetmentes állapotban azonosítsák. Ilyen például az emlőszűrés, a méhnyakszűrés és a vastagbélszűrés, amelyek rendszeres igénybevételével jelentősen növelhető a gyógyulás esélye és csökkenthető a halálozás.
A Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából orvosainkat arra kértük, hogy osszák meg velünk gondolataikat a megelőzésről, szűrővizsgálatokról és a kórházunkban elérhető gyógyító eljárásokról.
Hazánkban a 45-65 év közötti hölgyeket várják 2 évente szervezett behívásos szűrővizsgálatra, de nagyon alacsony, csupán 30 százalék körüli a szűrésen való részvételi arány, miközben 70-80%-os részvételi arányt kellene elérni – mondta el dr. Halász Katalin radiológus főorvos, kiemelve, a szűrés célja a minél korábbi felismerés, panaszt nem okozó daganatok felfedezése. „Magyarországon 2002 decembere óta működik a mammográfiával végzett emlőszűrő vizsgálat, azaz a népegészségügyi (szervezett) szűrés, melyre a panaszmentes, átlagos kockázatú hölgyeket várjuk. A szűrés szűrőállomásokon történik, ahol az asszisztens felveszi az anamnézist, tapintással megvizsgálja a beteget, majd mindkét emlőről kétirányú felvételt készít. Ezt követően egymástól függetlenül két mammográfus szakorvos kettős leolvasással értékeli a felvételeket.”
A főorvos arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon 2022-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 8411 nőnél diagnosztizáltak mellrákot, 45 év alatt 959 újonnan felfedezett mellrákos nőt regisztráltak. „Újabb kutatási eredmények szerint Magyarországon 2011 és 2019 között az emlőrák előfordulási gyakorisága az 50 év alattiak esetében 30 százalékkal emelkedett. Különösen jellemző ez a 30-39 év közötti korosztályban, ahol a növekedés meghaladta a 32 százalékot.”
Dr. Németh Zsolt, Szülészet-nőgyógyászati Osztályunk vezető főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a méhnyakrák lassan, hosszú évek alatt alakul ki, fő oka a magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) fertőzés. „Éppen azért rendszeres szűréssel a daganatmegelőző állapotok felismerhetők és kezelhetők, mielőtt a rosszindulatú, már áttétek képzésére is képes daganat kifejlődik. A szűrés fő módszerei a méhnyak sejtjeiben kimutatható kóros eltérések vizsgálata, ez a cytológia (hazánkban jelenleg ez a legelterjedtebb), vagy a magas kockázatú HPV vírustörzsek kimutatása (ez tűnik a jövőnek). Egyik vizsgálat sem fájdalmas, nőgyógyászati szakrendeléseken elérhető. A HPV fertőzés kockázatának jelentős csökkenését okozza a HPV ellenes védőoltás, melyből Magyarországon a kilenc leggyakoribb, méhnyakrákot okozó vírustörzs ellen védő változat érhető el, és ami szinte mindenkinek (férfiaknak is!) ajánlott.”
Hazánkban a daganatos betegségek között a vastagbélrák is kiemelkedő helyen szerepel – emelte ki dr. Szita István gasztroenterológus, profilvezető főorvos, a prevenció fontosságát hangsúlyozva. „A leghatékonyabb eszköz a megelőzés. Ennek részeként intézményünkben évek óta működik a Nemzeti Népegészségügyi Központ által szervezett szűrőprogram, amely az 50–70 éves korosztályt célozza. A vizsgálat egy egyszerű székletminta leadásával kezdődik, és a pozitív eseteket vastagbéltükrözéssel vizsgáljuk tovább. Bár a beavatkozás nem kellemes, bódításban történik, így a páciensek számára jól elviselhető.”
Szakembereinknek az elmúlt években a szűrések során több tünetmentes daganatot és daganatmegelőző állapotot is sikerült felfedezniük, számolt be eredményeikről. „Ilyen esetekben, az időben történő kezelésekkel a komolyabb problémák megelőzhetők. Tapasztalatunk szerint azonban még mindig kevesen vesznek részt a szűrővizsgálatokon, pedig ezek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a rák akár ki se alakuljon.”
Kórházunk Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centruma modern eszközökkel, korszerű terápiákkal és magasszintű tudással rendelkező szakemberekkel veszik fel a harcot a daganatos megbetegedésekkel szemben.
Dr. Hornyák Lajos, az Onkológiai Osztály vezető főorvosa így fogalmazott: „A több mint 40 éve az ország első fekvőbeteg ellátását nyújtó klinikai onkológiai osztály Veszprém vármegye daganatos betegeinek ellátását végzi, illetve részben két társmegye speciális daganatos betegeinek kezelésében is részt vesz. Ez az ellátás közel 400 ezer lakost érint.
Jelenleg Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozásban a legkorszerűbb ellátások nagy részét meg tudjuk adni. A legnagyobb gondot a legkisebb gyógyítási esély miatt a kiterjedt daganatos betegség ellátása jelenti: éppen ezért nagyon fontos, hogy a szűrésekkel korai stádiumban fedezzük fel a daganatot, hogy jobb gyógyulási esélyt nyújtsunk, például emlőrák esetén. Ha a szűrések során rákmegelőző állapotban történik az orvosi beavatkozás, akkor lehet igazán gyógyulásról beszélni, például vastagbél premalignus állapot (nem rosszindulatú) esetén.
„A 2016-ban indult Közép-dunántúli Onkológiai Centrum a daganatos betegségek komplex ellátását végzi mind a szolid tumoros, mind pedig a hematológiai rosszindulatú daganatok esetében” – ezt már Dr. Cselik Zsolt, a Centrum Sugárterápiás Osztályának vezető főorvosa mondta a betegellátó egységről.
„Sugárterápiás szempontból közel 700.000 lakosról gondoskodunk, akik a modern technológia segítségével, megfelelő technika alkalmazásával részesülhetnek a daganat ellenes kezelésekben. A gyermekkori tumorokon kívül minden lokalizációban képesek vagyunk magas színvonalú, nagydózisú sugárkezelés kiszolgáltatására úgy, hogy közben a közelben lévő rizikószerveket megvédjük a sugárterheléstől. Muszáj megjegyezni azonban, hogy a legjobb daganatellenes terápia a szűrés és a korai felismerés. Minél korábban fedezzük fel a rosszindulatú daganatokat, annál több esély van a teljes gyógyulásra, annál több terápiás módozatot választhatunk a kezeléshez.”
A Nemzeti Rákellenes Nap kapcsán fontos hangsúlyozni azt is, hogy a daganatos betegségek elleni eredményes harcban elengedhetetlen a közös, felelősségteljes cselekvés, melyben szükséges a társadalom, a civil szervezetek és az egyének közreműködése.
(Főkép: OKFŐ)
