Levendulavirág és páfrányfenyőlevél – két különleges gyógynövény
A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház Elixír Patikájának gyógynövényes sorozata júliusi számában két népszerű növényt mutatunk be: az egyik a levendula virág, mely ebben a hónapban pompázik, illatozik, csodálatos lila virága gyönyörű látványt nyújt, azon kívül testet, lelket egyaránt ápol. A másik gyógynövény a Páfrányfenyőlevél, melynek jelentőségét mutatja, hogy ezt választotta az év gyógynövényének a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben.
Valódi levendula virág
Latinul Lavandulae flos. A hatóanyagot a valódi (keskenylevelű) levendula Lavandula angustifolia megszárított virágai (tartalmazzák) adják. A megszárított virágok legalább 13ml/kg illóolajat tartalmaznak.
Az évelő növény hazája a Földközi –tenger nyugati partvidéke; számos országban, így nálunk is nagyban termesztik. A félcserje teljes kinyílás előtt gyűjtött virágai tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagokat. A virágokat 10-15 cm hosszú szárakkal gyűjtik. Nálunk június-július hónapban virágzik. Telepítés után egy helyen 10-15 évig is jól terem. A virága kellemes, jellemző szagú. Íze fűszeres, kesernyés.
A virág fő hatóanyagai: illóolaj, fő alkotó elemei a linalool és linalilacetát, cserzőanyagok, rozmaringsav és származékai, flavonoidok, fitoszterolok.
A levendulavirágot a tradicionális gyógyászatban elsősorban emésztőszervi görcsoldó és emésztést javító szerként, vizelethajtóként, és főként az elalvás elősegítésére alkalmazzák. Régen kedvelt volt az ún. levendulapárna, amelybe a levendula hajtását töltötték az elalvás elősegítésére.
Belsőleg elalvási zavarok, idegfeszültség, nyugtalanság, ideges gyomor-bélpanaszok esetén javasolt tea formában.
Külsőleg, mint fürdőadalék enyhe bőringerlő hatású, reumatikus panaszoknál hiperemizáló (helyi vérbőséget okozó), bedörzsölő szerek alkotórésze, sebgyógyító. Illóolaja az Aetheroleum lavandulae hivatalos a Magyar Gyógyszerkönyvben. A kozmetikai ipar az illóolajából sokat felhasznál.
Aromaterápiás alkalmazását számos klinikai vizsgálatban értékelték. A levendula illóolaja csökkenti a műtét utáni hányingert és hányást. Idős, demens betegeknél az illóolaj (belélegezve és bőrön alkalmazva is) enyhítheti az izgatottságot. Aromaterápiaként a menopauzát kísérő hőhullámok enyhítésében is hatásosnak találták. Az illóolaj belélegzése a menstruációs fájdalmat is enyhíti.
A levendulát egyre gyakrabban alkalmazzák az élelmiszeriparban is. Cukrászatban sütemény, fagylalt, csokoládé ízesítésére. Italokban limonádé, szörp, koktélok, likőrök előállítása során. A levendula mezőn gyűjtött méz szintén megőrzi a levendula illóolajára emlékeztető illatát, aromáját.
A levendula alkalmazásának nem ismertek komolyabb mellékhatásai. Az arra érzékeny egyéneknél esetleg allergiás reakciók előfordulhatnak (bőrkiütés, viszketés, bőrpír). Biztonsági okokból terhesség alatt alkalmazása nem javasolt.
Páfrányfenyőlevél
Latinul Ginkgo folium. A hatóanyagot a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) egész vagy aprított, szárított levelei tartalmazzák. A Kínában őshonos páfrányfenyő az ősi nyitvatermők egyedüli fennmaradt képviselője.
Terebélyes, kétlaki, lombhullató fa, legyező alakú, villás erezetű levelekkel. Ázsiában termését élelmiszerként fogyasztják. Napjainkban a ginkgo az egyik legnagyobb forgalmú és klinikailag a legintenzívebben tanulmányozott gyógynövény. Őshazájában eredetileg főként vallási jelentősége volt nagy, ma is főként templomi faként tisztelik, így szinte minden szakrális hely közelében megtalálható.
Jellemző hatóanyagai a Ginkgo bilobának: diterpén ginkgolidok, bilobalid, flavonoidok, proantocianidinek.
A páfrányfenyő levelét a tradícionális kínai gyógyászatban az agyi keringés elégtelenségével kapcsolatos panaszok (fülzúgás, szédülés), enyhítésére alkalmazzák, de ezen kívül számos egyéb célra (pl. asztma, magas vérnyomás, szívpanaszok, ízületi fájdalom stb.) is felhasználják.
Több klinikai vizsgálatban megállapították, hogy a Ginkgo biloba javítja a perifériás (végtagi) és az agyi vérátáramlást, fokozza az agyszövet oxigénhiánnyal szembeni toleranciáját, csökkenti a vér viszkozitását, gátolja a vérlemezkék összetapadását. Terápiás hatásai is ebből vezethetők le.
A ginkgo EGb 761 jelzésű kivonata (amely számos gyógyszer alapanyaga) az idősödéssel összefüggő szellemi hanyatlás és az életminőség javítására alkalmazható enyhe fokú demenciában szenvedőknél, napi 120-240 mg-os adagban. A maximális hatás kialakulásához a kezelést legalább 8 héten át kell folytatni.
Különböző készítmények formájában nyer felhasználást vérátáramlási zavarok, hiányos agyi vérellátás, agyi teljesítményzavarok, csökkenő intellektuális teljesítmény, valamint a végtagok artériás vérátáramlás zavaraiban. Standardizált készítményként alkalmazzák, pontos használati utasítással. A gyógyszerek mellett számos egyéb ginkgó tartalmú készítmény van forgalomban, többségük étrend-kiegészítőként.
A ginkgo bizonyos kivonatainak véralvadásgátló hatását laboratóriumi kísérletekben kimutatták, nem zárható ki, hogy egyes termékek befolyásolják a véralvadást. Hacsak a konkrét termék biztonságossága ilyen szempontból nem igazolt, acetil-szalicilsavat vagy véralvadásgátlót szedő betegek esetében nem tanácsos Ginkgo kivonatokat alkalmazni.
