Immunerősítés és méregtelenítés – augusztusi kedvenceink a gyógynövényes kertből
Elixír Patikánk ajánlásával augusztus hónapban két erőteljes hatású gyógynövényre esett a választásunk, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak nemcsak a népi gyógyászatban, hanem mindennapi életünk során is, amikor immunrendszerünket szeretnénk erősíteni vagy méregtelenítő, tisztító kúrát tervezünk.
Kasvirág herba és gyökér
Latinul Echinaceae herba et radix. A gyógyhatású rész elsősorban az Echinacea purpurea (piros kasvirág) szárított földfeletti hajtása és gyökérzete, valamint az Echinacea pallida (halvány kasvirág) és az Echinacea augustifolia (keskenylevelű kasvirág) szárított gyökérzete szolgáltatja.
A kasvirágfajok Észak-Amerikából származó Európában is termesztett gyógynövények. A nemzetség több faját alkalmazzák a gyógyászatban. Legrégebb óta a keskenylevelű kasvirágot, illetve az erre nagyon hasonlító halvány kasvirágot használják gyógyászati céllal. Mindkét faj kb. fél méter magasra növő fészkesvirágzatú növény. Európában a hasonló, és azonos hatású bíbor kasvirágot termesztik nagyobb mennyiségben. A növények gyökerét és a bíbor kasvirág föld feletti részét egyaránt felhasználják.
A földfeletti hajtás kávésavszármazékokat, flavonoidokat, illóolajat, poliacetiléneket, poliszacharidokat tartalmaz. A gyökér illóolajat, poliacetiléneket, kávésavszármazékokat, poliszacharidokat és glukoproteineket tartalmaz.
Immunerősítő hatású. Belsőleg recidiváló (kiújuló, visszatérő) légúti és húgyúti fertőzések adjuváns (kiegészítő) kezelésére. Külsőleg rosszul gyógyuló sebekre használják elsősorban a növény préslevét.
Az észak-amerikai indiánok a növények gyökeréből készült meleg borogatást bőrsérülésekre, teáját fertőzéses betegségekre alkalmazták. A modern gyógyászatban a kasvirágtermékeket belsőleg a megfázás megelőzésére és kezelésére alkalmazzák. A bíbor kasvirág présnedvének hatásosságát klinikailag bizonyítottnak tekintik; a többi növény és növényi rész esetében a felhasználás főleg a tradíción és a kísérletes bizonyítékokon alapul.
A bíbor kasvirág föld feletti részéből nyert présnedv napi 6-9ml –e bizonyítottan hatásos a felső légúti fertőzések kezelésére. Megfázás/felső légúti betegség esetén a készítmények elsősorban akkor hatásosak, ha a kezelést már az első tünetek megjelenésekor elkezdik. A megelőzést szolgáló, tartós Echinacea kezelés ugyanakkor a vizsgálatok többsége szerint nem javasolt, mivel idővel az immunrendszer visszaáll a kezelés előtti állapotra, ezért a hosszan tartó Echinacea kezelés nem csökkenti jelentősen a légúti megbetegedés kockázatát.
Külsőleg a bíbor kasvirág föld feletti részének présnedvét felületes sebek gyógyulásának elősegítésének alkalmazzák.
A növényből tea is készíthető, de mivel a hatóanyagok egy része vízben nem oldódik jól, nem ez a legcélszerűbb beviteli mód.
A kasvirágfajok alkalmazása biztonságos, jelentős nemkívánatos hatást nem írtak le, de a fészkesvirágzatúak családjának fajaival szembeni allergia esetén fennáll a keresztallergia eshetősége. Immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés után), krónikus progresszív betegségek (pl. TBC, szklerózis multiplex, leukémia, HIV-fertőzés) esetén alkalmazása ellenjavalt. Terhesség és szoptatás alatt alkalmazása nem javasolt.
Csalángyökér és levél
Latinul Urticae radix et folium. A hatóanyagot az Urtica dioica (nagy csalán) szárított gyökere és levele szolgáltatja. Népi nevei csalánlevél, árvacsalán, csollán, csolyán, csalánvirág, égető csalán.
A csalán világszerte elterjedt növény, amely különösen gyakori Európában, Észak-Amerikában, Észak-Afrikában és Ázsia egyes részein.
Akár kétméteresre is megnövő lágyszárú, évelő növény. Kúszó, vízszintes szárú és terjedő gyökerekkel rendelkezik, így jól átvészeli a telet, és minden tavasszal új hajtásokat hoz. Levelei egymással szemben párban állnak, oválisak, hegyes csúcsúak és fűrészes szélűek.
Mind a szárat, mind a leveleket számos szúrós és nem szúrós ún. trichoma (növényi szőrszál) borítja. Az apró, zöld vagy fehér virágai sűrű fürtökben helyezkednek el a levélnyélen és a szárcsúcsokon. Beporzásukat a szél végzi el. A lógó, cickafarkszerű virágok késő tavasztól kora őszig nyílnak.
A levelek és a szárak szúrós trichomáinak gumós csúcsai súroláskor, ütközéskor letörnek és a benne lévő tűszerű csövek átszúrják a bőrt. Ezek a szúrós növényi szőrszálak acetilkolin, hangyasav, hisztamin és szerotonin keverékét fecskendezik be a bőrbe, amely viszkető, égő kiütést okoz.
A gyökér poliszacharidokat, cserzőanyagot és szterolokat tartalmaz. A levél szőrképleteiben acetilkolin, hisztamin, szerotonin, hangyasav, ecetsav található. Ezen kívül karotinoidokat, cserzőanyagokat, illóolajat, nyálkát, szénhidrátokat, kovasavat tartalmaz.
A népi gyógyászatban különféle terápiás céllal alkalmazták a növény magját, gyökerét, levelét, amelyek legjelentősebb javallata a vizelethajtás és reumás panaszok enyhítése volt. A Kárpát-medencében a csalánt főként külsőleg ízületi és reumás fájdalmak csillapítására alkalmazták.
A csalángyökér alkalmas a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére. A csalánlevél ízületi fájdalmak enyhítésére, valamint vizelethajtóként az alsó húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére alkalmazható.
Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csillapítására isszák. Külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás és korpaképződés, valamint hajzsírosodás ellen mosóvízként, torokgyulladás ellen gargarizmaként használják. Hajvizet is készítenek belőle. A fiatal csalánlevélből főzeléket készítenek, valamint fiatal állatokkal — malacokkal, baromfikkal stb. — is etetik, mivel vitaminokat és a szervezet számára szükséges sókat tartalmaz.
Nemkívánatos hatások ritkán alakulnak ki, ha mégis, akkor ezek leggyakrabbanemésztőszervi jellegűek (hányinger, gyomorégés, puffadás, hasmenés). Nagyon ritkán allergia (bőrkiütés) jelentkezhet.
