Digitális cumi, neuropszichológia, stroke utáni mozgásterápia – Pszichiátriai Szakmai Nap Sümegen
Több mint 30 éves múltra tekint vissza a sümegi pszichiátriai ellátóhely szakmai napja, amelyet közel két évtizede a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének támogatásával szerveznek meg Pszichiátriai Centrumunk sümegi munkatársai. Az idei rendezvény a Kapcsolódások a modern pszichiátriában címet viselte. A szakmai program előadásai a neuropszichológiától és a digitalizáció hatásaitól a testsúlykezelés pszichológiai támogatásán át a stroke utáni rehabilitációig számos aktuális témát érintettek.
A rendezvény közel kétszáz résztvevője között a saját munkatársaink mellett társintézményeink dolgozóit, a régió településein működő szociális otthonok, rendelőintézetek és családsegítő szolgálatok szakembereit is üdvözölhettük.
A megjelenteket Pszichiátriai Centrumunk nevében Bakos Julianna centrumvezető főnővér, a MESZK képviseletében Baratiné Véninger Gabriella vármegyei elnök köszöntötte, a rendezvényt dr. Bartha Margit, Pszichiátriai Centrumunk megbízott centrumvezető főorvosa nyitotta meg. Valamennyien a naprakész tudást, a szakemberek elkötelezett munkáját és a pszichiátriai szakterület pácienseinek magas színvonalú ellátását emelték ki beszédükben.
Az előadások sorát Szilágyi Orsolya, kórházunk klinikai szakpszichológusa indította, aki azt mutatta be, hogy milyen szerepe lehet a neuropszichológusnak a pszichiátriai ellátásban. Kitért arra, hogyan egészítheti ki a pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, szakápolók, gyógytornászok, szociális munkások, művészetterapeuták, szocioterapeuták és mentálhigiénés munkatársak munkáját, illetve miért válik egyre fontosabbá a neuropszichológiai szemlélet a modern pszichiátriai betegellátásban. Hangsúlyozta, hogy a viselkedés mögött meghúzódó működések több szempontú vizsgálata hozzájárulhat a betegek állapotának alaposabb megértéséhez és az ellátás személyre szabásához.
A testsúlycsökkentés és az anyagcsere kontroll pszichológiai támogatásáról beszélt előadásában dr. Purebl György pszichiáter, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. Mihez kell több energia és figyelem, ahhoz, hogy meghízzunk, vagy hogy ne hízzunk meg? – tette fel a kérdést előadása elején az egyetemi tanár, aki arra figyelmeztetett, hogy obezogén, azaz elhízást elősegítő környezetben élünk. Kifejtette, a testsúlycsökkentéshez elengedhetetlen az életmódváltás. Ennek támogatására számos motivációs eljárás áll a szakemberek rendelkezésére, amelyek hatékonyan segíthetik a páciens célkitűzéseinek elérését. A pszichiáter gyakorlati tanácsokat is adott a szakembereknek a szókratészi kérdezés módszeréhez, a tudatosság növeléséhez, az elköteleződéshez és az elért eredmények fenntartásához.
Megdöbbentő számokkal kezdte előadását a szakmai napon Dr. Topál József – viselkedéskutató, biológus, etológus. A Magyar Tudományos Akadémia doktora a digitalizáció idegrendszeri és pszichológiai hatásairól mondta el gondolatait. Ismertette, a Föld lakosságának 68 százaléka (5,6 milliárd fő) rendszeres internethasználó, ezen belül 96,5 százalékot tesz ki az okostelefon-használók száma, a közösségi oldalakon aktív felhasználói fiókok száma pedig elérte az 5,7 milliárdot. A statisztikák szerint a napi online töltött idő globális átlaga 2020-ban már 6 óra 40 perc volt.
A kutatók és elemzők többféleképpen értékelik ezeket az adatokat. A „neuro-optimizmus” képviselői a gyors és hatékony információszerzés, az új tanulási technikák lehetőségei, a készségfejlesztő hatások és az elmét feleslegesen terhelő feladatok kiszervezése miatt nagy lehetőséget látnak a digitalizációban a fejlődő agy képességeinek és készségeinek fejlesztése terén. Ezzel szemben a „neuro-pánikolók” érvei között többek között az szerepel, hogy a digitális technológiában rejlő stimulációra az agy nincs felkészülve. Veszélyként sorolják fel az agy indokolatlan tehermentesítését, az idegrendszer átszervező hatását és a függőség kialakulását – magyarázta a szakember.
A viselkedéskutató a „digitális cumi” veszélyeire is figyelmeztetett, mint mondta, 3 éves korban a digitális eszközök segítségével történő érzelemszabályozás később alacsonyabb önkontrollt és érzelemszabályozást eredményezhet. Hangsúlyozta, hogy a digitális függőség több agyi rendszer működésével is összefügghet, de további vizsgálatokra van szükség a digitális eszközök alkalmazásában rejlő neurobiológiai mechanizmusok pozitív hatásainak és veszélyeinek pontos megismeréséhez.
Mikola-Kenyeres Lilla kórházunk leendő klinikai szakpszichológusa és Kerper-Tarnóczi Tamara klinikai szakpszichológus által összeállított előadás a szakemberkeresés útvesztőiben segített eligazodni. A prezentáció kitért a mentális egészség és betegség fogalmára, a szakemberképzés rendszerének elemeire és részletesen ismertette a mentálhigiénés szakember, addiktológus, pszichológus, klinikai pszichológus, pszichiáter és pszichoterapeuta feladatköreit.
A szakmai nap utolsó előadása a pszichiátriai környezetben végzett stroke utáni rehabilitáció lehetőségeit ismertette gyógytornászi szemmel. Bakos-Fraller Judit, sümegi betegellátó egységünk gyógytornásza egy konkrét eset kapcsán azt mutatta be, milyen terápiás módszert alkalmazott eredményesen. Ismertette a terápia rövid, közép- és hosszú távú céljait a négy végtagján bénult, kommunikációjában akadályozott, pszichésen motiválatlan beteg esetében, akivel a stroke utáni több mint két év alatt jelentős eredményeket értek el.
Hangsúlyozta az együttműködés és konzultáció fontosságát a pszichiátriai osztály orvosaival, ápolóival, hiszen a rehabilitációs célok megvalósítása a beteg és a terápiás team közös munkáján alapul. Kiemelte, hogy a stroke-rehabilitáció pszichiátriai osztályon is megvalósítható, ugyanakkor a terápiát az adott beteg állapotához, motivációjához és a gyógyszeres kezelés hatásaihoz kell igazítani. Mint mondta, a jó terápia nem feltétlenül az, amely a legtöbb eszközt alkalmazza, hanem az, amely a beteg egyéni szükségleteihez és céljaihoz igazodik. “A siker nem centiméterekben mérhető, hanem a testébe zárt beteg szabadságában” – fogalmazott.
A rendezvény hagyományos része volt a MESZK szakmai díjainak átadása. Több éven át, magas szakmai színvonalon végzett áldozatos munkájáért, a betegek iránt tanúsított kiemelkedő empátiájáért, valamint a munkatársi közösség erősítéséért sümegi telephelyünk 3 kollégája vehetett át elismerést: Ányos Renáta (rehabilitációs pszichiátria), Fazekas Melinda (krónikus belgyógyászat), Sélley Rita (krónikus pszichiátriai osztály).
A szakmai napot dr. Vámos Zoltán Gyémánt út pora című filmjének vetítése zárta. A filmhez kapcsolódóan Bakos Julianna centrumvezető főnővér gondolatai adtak útravalót a résztvevőknek.
