Betegedukációs délután az epilepszia világnapja alkalmából
Az epilepszia betegséggel kapcsolatos tudnivalókra világszerte több napon is felhívják a figyelmet a szakemberek, az Epilepszia világnapját pedig február 14-én tartják. Idén ez alkalomból kórházunk Neurológiai és Stroke Osztály Epilepszia Centruma betegedukációs délutánt szervezett azzal a céllal, hogy az érintettekkel, hozzátartozóikkal és az érdeklődőkkel minél több információt és hasznos ismeretet megosszanak az epilepsziáról.
A szent betegség
Az epilepsziát a történelemben sokáig szent betegségnek nevezték, mert nem értették az okát, természetfeletti erőknek tulajdonították, és félelmetes, különös tünetei voltak – mondta dr. Szarvas Brigitta kórházunk adjunktusa, aki előadásában a betegség múltját és jelenét mutatta be. Epilepsziával élni régen és ma című előadásában felidézte, az ókorban koponyalékeléssel, a középkorban ördögűzéssel, boszorkányégetéssel próbálták „kezelni” az epilepsziát, de még a 20. század elején is kasztráció, börtön és az epilepsziatelepek nyomorúsága várt a betegekre. A doktornő beszélt a híres epilepsziásokról is. Mint kiderült, többek között Dosztojevszkij, Moliere, Agatha Christie, Paganini, Csajkovszkij, Handel és Van Gogh is ezzel a betegséggel élt.
Mint mondta, Magyarországon ma nagyságrendileg 70000 ember él epilepsziával, betegség hátterében kb. 40 százalékban genetikai hajlam áll. Szólt az alkalmi epilepsziás rohamok okairól, a tartós epilepsziás működészavar kialakulásáról, és a rohamok típusairól, illetve az ismételt rohamokkal járó betegség okairól.
Részletesen beszámolt a betegség modern vizsgálati eszközeiről, a gyógyszeres kezelés lehetőségeiről és a Pécsen és Budapesten végzett epilepszia-sebészeti kivizsgálás módszereiről.
Hangsúlyozta, számos tévhit él a betegségről. Ilyen például az, hogy az epilepszia pszichés zavarokkal, elbutulással „elmebetegséggel” jár együtt, hogy biztosan öröklődik, hogy az epilepsziás beteg nem használhat számítógépet, TV-t, nem mehet moziba, vagy, hogy nem sportolhat, nem szerezhet jogosítványt és nem vállalhat munkát. Mindemellett arról is szólt, hogy milyen speciális kérdések merülhetnek fel a beteg gondozása során például a pályaválasztásával, családtervezéssel, sporttevékenységével, munkavállalásával kapcsolatban.
Agyhullámok nyomában
Karakas Beáta ápolónk, kórházunk EEG asszisztense az EEG vizsgálatokról beszélt előadásában az edukációs délutánon. Elmondta, a vizsgálat a neurológia egyik fontos diagnosztikai eszköze, ami segítségével vizsgálható az agy elektromos aktivitása, és az agyban található idegsejtek működéséről ad tájékoztatást. Felsorolta milyen esetekben van szükség a vizsgálatra és ismertette a vizsgálat menetét, típusait, így a rutin EEG-t, az alvásmegvonásos EEG-t és a holter EEG-t, ami a 24 órás megfigyelést biztosít.
Gyermekkori epilepszia
Az epilepszia betegség bármely életkorban kialakulhat, ezért a centrum munkatársai külön előadást szenteltek a gyermekkori betegség ismertetésének. Dr. Dávid Andrea gyermekneurológus szakorvos beszélt a témáról, tájékoztatóját több videóval is szemléltette. Bemutatta az újszülött és csecsemőkori betegség tüneteit, a kisgyermekkorban és tizenévesen előforduló epilepsziás betegségtípusokat, kiemelten a laikusok által klasszikusnak gondolt görcsrohamoktól eltérő „bambulással” járó, vagy hirtelen összerándulással járó epipelsziákról. Külön szólt a lázgörcs fajtáiról és kezelésükről.
Előadása végén kitért az agyi vérátáramlás hirtelen csökkenése miatt bekövetkező ájulásról és annak kiváltó okairól is. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy mikor van szükség gyermekneurológiai kivizsgálásra és mikor kell kórházi tartózkodásra számítani a betegség miatt. A kivizsgálásban óriási segítséget tud nyújtani a rohamokról készített home-video is. (gyermekneurologia@vmkorhaz.hu)
Ne hagyd magára!
Ne hagyd magára! – ez volt a legfontosabb üzenete a rendezvény utolsó előadásának, melyet dr. Méhes Marcell tartott. A figyelemfelhívó prezentáció elején a különböző epilepsziás rohamok jellemző tüneteit sorolta, majd azokat a teendőket ismertette, melyeket egy „felkészült” laikus meg tud tenni, ha rohamot átélő embert lát.
Ne ijedjünk meg! – ez volt az első tanácsa a neurológus szakorvosnak. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a roham idején ne hagyjuk magára a beteget és védjük meg attól, hogy baleset érje, vagy kínos helyzetbe kerüljön. Laikusként nem szabad a roham során közbeavatkozni, nem szabad a beteget rögzíteni, a száját szétfeszíteni és főleg ne akarjunk valamit beletenni, de etetni-itatni sem szabad a rohamot átélőt. Sokat segíthet viszont a későbbi orvosi ellátásban, ha megfigyeljük a roham jellemzőit, így például a hosszát, azt, hogy milyen testrészeket érint, és hogy közben lehet-e kommunikálni a beteggel, sőt egy videófelvétel nagyban hozzájárulhat a neurológus számára a betegség pontosításához. A legfontosabb, hogy a beteg a roham idején biztonságban legyen, a nagyrohamot követően pedig helyezzük stabil oldalfekvésbe és ellenőrizzük, hogy szabadon lélegzik.
A szakorvos kiemelte, ismert epilepsziás beteg esetén jellemzően nincs szükség mentőre, de ha nem tudjuk a betegről, hogy epilepsziás, ha a rohamok ismétlődnek, vagy 5 percnél tovább tartanak, illetve ha a roham során a beteg megsérült, mindenképpen hívjuk a mentőket.
