Októberi gyógynövényeink a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház Elixír Patikájának ajánlásával
Az aranyvessző és a galagonya két olyan gyógynövény, amelyet évszázadok óta használnak a népgyógyászatban. Az aranyvessző elsősorban a húgyutakat támogatja, míg a galagonya a szív és érrendszer egyik legismertebb segítője.
Galagonya
Galagonya virágos hajtásvég, latinul Crataegi folium cum flore. A gyógyhatású rész az egybibés galagonya, a cseregalagonya, vagy ezek hibridjeinek, ritkábban más európai Crataegus- fajoknak egész vagy aprított, szárított virágos hajtásvégeiből (summitas) áll.

Galagonyatermés, latinul Crataegi fructus. A gyógyhatású rész az egybibés galagonya és a cseregalagonya, vagy ezek hibridjeinek szárított álterméseiből, illetőleg a felsorolt fajok és hibridjeik álterméseinek a keverékéből áll.
Az egybibés és a cseregalagonya a mérsékelt égövön honos, ágtövises cserje.A galagonyakivonat hatóanyagai nem teljes körűen ismertek, de a hatásban szerepe van az ún. oligomer procianidineknek, ezért a termékek egy részét ezekre a vegyületekre standardizálják.
A galagonya kivonat javítja a szívizom anyagcsere folyamatait, különösen idős korban. Előnyösen hat a szívizom vérellátására, jól alkalmazható ún. ideges szívpanaszok, illetve enyhe, gyógyszeres kezelést nem igénylő szívritmuszavarok megszüntetésére. Ismert enyhe nyugtató hatása is. Szívpanaszok („vízkór”, azaz szívelégtelenség következtében kialakuló vizenyő) kezelésére először Angliában alkalmazták a 17. században; hatását tudományos igényességgel elsőként egy Green nevű ír orvos dokumentálta a 19. században. Ezt követően a galagonya idegrendszeri nyugtatóként és „szívnyugtatóként” történő alkalmazása gyorsan elterjedt Európában.

A növény alkalmazása fokozza a szívkoszorúerek keringését és enyhén csökkenti a vérnyomást. A galagonyakivonat állatkísérletben csökkentette a vér koleszterinszintjét. Gyógytea készítésére a növény termését önmagában, esetleg a virágzó ágvégekkel együtt alkalmazzák. Összetett készítmények gyakori alkotórésze.
Specifikus mellékhatása vagy gyógyszerkölcsönhatása nem ismert. Egy vizsgálatban kimutatták, hogy a galagonya nem befolyásolja a véralvadást. Várandósság és szoptatás alatti alkalmazása a biztonságosságot alátámasztó adatok hiánya miatt nem javasolt.

Aranyvessző
Kanadai és magas aranyvessző virágos hajtás latinul Solidaginis herba, Közönséges aranyvessző virágos hajtás latinul Solidaginis virgaureae herba. A gyógynövényt a Solidago fajok (aranyvesszőfű félék) virágzás kezdetén gyűjtött, kb. 40cm hosszú szárított hajtásai szolgáltatják.
A modern gyógyászatban több aranyvesszőfajt is használnak. Az Európában őshonos közönséges aranyvessző mellett az Észak-Amerikából származó, és nálunk agresszív gyomnövényként számon tartott magas aranyvessző, valamint a kanadai aranyvessző hajtását is hasznosítják.

Az aranyvesszőfű tartalmaz szaponinokat, diterpéneket, flavonoidokat, illóolajat. Az aranyvessző gyógyhatásait elsősorban a hagyományos orvoslásban nyert tapasztalatok, illetve az állatkísérletes adatok alapján tekinthetjük megalapozottnak, de a vizelethajtó és görcsoldóhatást néhány humán vizsgálati adat is alátámasztja.
Az aranyvesszőfajok föld feletti részeit a népi gyógyászatban vizelethajtóként, illetve külsőleg nyálkahártya-gyulladás és sebek kezelésére alkalmazzák. A modern terápiában-vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatása révén a húgyúti fertőzések kezelésében használják, így a vizelet kiválasztás serkentésére, a húgyutak átmosására, vesehomok és vesekő megelőzésére. Kívánatos a bőséges folyadék bevitel. Megtalálhatjuk teaként vagy tea keverékek alkotórészeként és számos egyéb húgyúti panasz kezelésére alkalmas gyógynövény tartalmú étrend-kiegészítő készítményben.

Nemkívánatos hatásai nem ismertek. Fészkesvirágzatú növényekkel szembeni túlérzékenység esetén az aranyvessző készítményei kerülendők a keresztallergia kialakulásának veszélye miatt. Várandósság alatt alkalmazása nem javasolt. Vesebetegség, szívelégtelenség esetén alkalmazása ellenjavallt. Beszűkült, ödémaképződéssel járó szív- és vesetevékenységnél használata káros. Krónikus vesebetegségnél az aranyvesszőfű alkalmazását az orvossal meg kell beszélni.
