Januári gyógynövényeink – stresszoldás természetesen
A valeriána gyökerét és a komlótoboz kivonatát évszázadok óta alkalmazzák természetes eredetű nyugtatóként, alvást elősegítő teaként, készítményként. E két gyógynövény harmonikusan egészíti ki egymást. Együtt természetes megoldást kínálnak a mindennapi stressz enyhítésére. Kórházunk Elixír Patikájának ajánlásával januárban e két növényt mutatjuk be.
Macskagyökér
Latinul Valerianae radix. A gyógyhatású rész az orvosi macskagyökér (Valerianae officinalis) szárított, egész vagy aprított földbeni részeiből áll; magában foglalja a gyökértörzset, a gyökereket és a tarackdarabokat. Egyéb elnevezéseivel is találkozhatunk: baldriángyökér, fordulógyökér, gyökönke, mezei nárdusgyökér, terjékfű. Nevét arról kapta, hogy gyökerének jellegzetes szaga vonzza a macskákat.
Egész Európában és a mérsékelt égövi Ázsiában honos, nálunk nedves helyeken, erdőkben tenyésző, évelő növény. Több helyen termesztik. A forgalomba kerülő gyökér többnyire termesztésből származik. A második, harmadik éves növények gyökereit kiássák, megtisztítják és 40 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten megszárítják. A gyökér erős, jellemző szaga szárítás közben keletkezik. Íze édeskés-keserű, aromás.
A valeriána gyökér illóolajat, valepotriátot, növényi savakat, valerénsavat, alkaloidokat, flavonoidokat stb. tartalmaz.
A friss gyökér fiziológiailag sokkal hatásosabb, mint a szárított. A macskagyökér teáját hagyományosan nyugtatóként, idegrendszeri eredetű emésztési panaszok ellenszereként, görcsoldóként alkalmazzák. Ma a világ nagy részén gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is forgalmazzák a stressz, az idegi feszültség, az alvásproblémák és a szorongás kezelésére. Hatását kiegészítendő gyakran kombinálják citromfűvel, komlóval és golgotavirággal.
A macskagyökér idegrendszeri nyugtató és altató hatását humán vizsgálatok bizonyítják. Több tanulmány szerint szignifikánsan hatásosabb a placebonál, hosszú távon pedig a szintetikus gyógyszerekhez hasonló mértékű hatást mutat. Elsősorban a krónikus, de enyhe alvászavar és nyugtalanság kezelésében hatásos.
Egy placebo kontrollos vizsgálatban a macskagyökér enyhítette a menopauzához kapcsolódó hőhullámokat, javította a posztmenopauzában lévő nők alvásminőségét. A menstruációs fájdalom enyhítésében szintén hatásosnak találták. Megállapították továbbá, hogy az altató hatás az alvás fázisainak megváltoztatása nélkül alakul ki, ami arra utal, hogy az alvás minősége a szorongásoldó hatás következtében javul.
A növényi nyugtatók és feszültségoldók enyhe hatású szerek. Alkalmazásuk nem vezet pszichés változások kialakulásához, hozzászokáshoz, és nincsenek toxikus mellékhatásaik. A növényi nyugtatók tapasztalati alapon kerültek be a modern gyógyászatba, de ma már legtöbbjük hatóanyaga feltárt, készítményeik standardizálása megoldott. Ide tartozó legfontosabb gyógynövények a macskagyökér-fajok, a komló, a golgotavirág, a citromfű, a zab herbája.
A macskagyökér biztonságos, jól tolerálható, mellékhatásai enyhék (jellemzően emésztési panaszok fordulnak elő). Alkalmazása során sem hozzászokást, sem függőség kialakulását nem tapasztalták. Az előírtnál jóval nagyobb dózisokban szívműködési zavarokat okozhat. Egy vizsgálat szerint az altatóként alkalmazott 60 mg macskagyökér-kivonat nem rontotta másnap a figyelmet és a reakcióidőt. Pár hetes folyamatos szedését követően az újbóli alkalmazás előtt érdemes szünetet tartani. Várandósság és szoptatás alatt nem alkalmazható.
Komlótoboz
Latinul Lupuli flos. A gyógyhatású rész a komló (Humulus lupulus) termesztett fajtáinak szárított, általában egészben lévő, termős virágzataiból áll. A komlótobozok általában különállóak, 2-5 cm hosszúak, tojásdadok; sok zöldessárga, ovális, ülő, hártyás és egymást részben takaró fellevélből épülnek fel.
A felfutó komló Európában őshonos, a mérsékelt égövön, több kontinensen megtalálható, akár 10 méter hosszú szárú, vezetékekre felfuttatva termesztett, kapaszkodó, évelő növény. A gyógyászatban a kétlaki növény termős virágzatait vagy az azokból kifejlődő termést használják fel. A komló a középkor óta ismert söralapanyag, kivonatát ízjavítóként az élelmiszeriparban i s használják.
A komló nagy mennyiségben tartalmaz keserűsavakat, amelyek nem csak az ízért felelősek, hanem a nyugtató hatásban is szerepet játszanak. A keserűsavak a bélrendszerben lebomlanak, az egyik lebomlási termék a metilbuténol, aminek bizonyított szorongásoldó hatása van. A komló kivonatai állatkísérletekben nyugtató hatásúnak bizonyultak. A komló keserűsavairól humán tanulmányokban kimutatták, hogy fokozzák a szellemi teljesítményt és javítják a hangulatot. A komló tartalmaz úgynevezett fitoösztrogéneket, amelyek hormonszerű hatást fejtenek ki.
A komlót Ázsiától Európáig elterjedten használták nyugtalanság, álmatlanság kezelésére. Nyugtatóként tradicionálisan teaként, tinktúraként vagy párnába töltve („komlópárna”) alkalmazták. A modern gyógyászatban kivonatai önállóan vagy más növényekkel (leggyakrabban macskagyökérrel) kombinálva nyernek felhasználást.
Egyéb alkalmazási területei: a kozmetikai ipar olaját parfümökben használja, sörgyártásnál aromaanyagként alkalmazzák.
Mellékhatásai nem ismertek. Várandósság és szoptatás alatti alkalmazása nem javasolt. Óvatosságra int, hogy a komló fokozhatja más központi idegrendszeri depresszánsok (nyugtatók, alkohol) hatását. Allergiás reakciók jelentkezhetnek a bőrön a komlóval való érintkezés után (komlógyűjtők).
Forrás:
Dr. Csupor Dezső: Pirula Kalauz, PharMagist Bt. 2020.
Dr. Kéry Ágnes: Amit az asszisztensnek a gyógyszertárakban található gyógynövényekről és növényi komponenseket tartalmazó készítményekről tudni kell 1. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2007
Dr. Szekeres Irén, Deim Zoltánné: Gyógyszertári szinonimaszótár, Budapest, 1988
Dr. Váradi József: Drogismeret, Egészségügyi Szakiskolák Tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987
