Az új kenyér ünnepén – mennyire egészséges a kenyér?
Augusztus 20. Államalapító Szent István ünnepe és egyben az új kenyér ünnepe is, melyen egyszerre tisztelgünk a földet művelő emberek előtt, adunk hálát a termésért, és szimbolikusan magát az életet ünnepeljük a kenyérben. A kenyér az egyik legősibb és legfontosabb élelmiszer, ami a „mindennapi betevőt” jelenti. A kenyérben benne van a föld termékenysége, az ember munkája és Isten áldása.
Az új kenyér ünnepe a bőség, a hála és a közösség jelképe. De jó alkalom arra is, hogy tudatosabban tekintsünk rá – és ezt tesszük mi is dr. Mihályfiné Frómann Edit segítségével. Kórházunk vezető dietetikusát arra kértük, ossza meg velünk jótanácsait, hogy lehet a kenyér az egészséges étrend része.
Fehér, magvas, rozsos, teljes kiőrlésű…
A szakember elsőként arra emlékeztetett, hogy a kenyér ősidők óta az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerünk, a szénhidrátok fő forrása. Energiát ad, a benne lévő rost, vitamin, ásványi anyag mennyisége pedig attól függ, milyen lisztből készül. „Az egészséges táplálkozás alapjai gabonafélék, az ezekből készült ételek közül elsősorban a kenyeret fogyasztjuk. A kenyér vízből, lisztből, sóból és kovászból készül, illetve manapság élesztőt is adnak hozzá” sorolta. Attól függően, hogy milyen lisztből készül, megkülönböztetünk fehér kenyeret, rozskenyeret, kovászos kenyeret, magvas kenyeret, vagy teljes kiőrlésű kenyeret. A klasszikus fehér kenyérből javasolt ritkábban, kevesebbet fogyasztani; a rozskenyér erőteljesebb ízt ad és lassabban emeli a vércukrot; a kovászos kenyér jobb emészthetőséget és lassabb szénhidrát felszívódást biztosít; a magvas kenyér jó zírsavakat és plusz rostot jelent a szervezetnek; a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér pedig magas rost- és tápanyagtartalommal rendelkezik.
„Mi dietetikusok elsősorban a kovászos kenyeret ajánljuk. A kovász legalább egy hetes érlelése alatt a lisztben lévő mikroorganizmusok fermentáció során tejsavat termelnek és így igazából egy fermentált készítményt kapunk, ami nem probiotikum, de prebiotikumként szolgál a gyomor-bélrendszer számára. A fermentálás és a magas rosttartalom egyértelműen jó hatással van a szervezetünkre. Vagyis, ha a bélben a mikrobiom rendben van, akkor rendben van az immunrendszer, rendben van a mentális egészség” – magyarázta a szakember.
Valóban mindennapi betevő legyen a kenyér?
Arra a kérdésre, hogy fogyaszthatunk-e minden nap kenyeret, ha egészségesen szeretnénk étkezni, dr. Mihályfiné Frómann Edit egyértelműen azt válaszolta, hogy igen. Hozzátette, az ajánlott napi rostbevitel 35-40 gramm, amit zöldségből és gyümölcsből teljes mértékben nehéz fedezni, de ha magas rosttartalmú kenyeret fogyasztunk, akkor azzal már be tudunk vinni a szervezetbe 10 gramm rostot, és ez jelentős a bélrendszer egészsége számára. Hangsúlyozta, a kenyér minőségére és mennyiségére oda kell figyelni, de aktív életvitel esetén nyugodtan el lehet fogyasztani napi 4 vékonyabb szelet kenyeret.
Kenyér a dietoterápiában
Kórházunk vezető dietetikusa azt is kiemelte, nemcsak az egészséges táplálkozásban, hanem a dietoterápiában (az a tudományág, amely a táplálkozástudomány alapelveit alkalmazza a betegségek megelőzésére, kezelésére és a beteg egészségi állapotának javítására) is fontos szereplő a kenyér. „Például a 2-es típusú diabétesz, az inzulinrezisztencia, a fogyókúra esetén mi dietetikusok elsősorban a magas rosttartalmú kenyereket ajánljuk. Ezeknek az előnye az, hogy a glikémiás indexük, tehát a vércukorszint emelő hatásuk alacsony, ezáltal nem kell kihagyni az étkezésből még egy fogyókúra során sem. Cukorbetegségnél nagyon könnyen számolható vele a szénhidráttartalom, hiszen egy inzulinos betegnek is szükséges bizonyos szénhidrátmennyiség fogyasztás, és ezt kenyérrel nagyon könnyen tudja biztosítani.”
Hogyan válasszunk kenyeret?
A szakember ehhez is adott tanácsokat. „A legfontosabb, hogy minél kevesebb összetevőt tartalmazzon. A cimkén szerepeljen a liszt, víz, só és kovász. Az élesztős kenyeret nem javasoljuk és az is fontos, hogy minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzon a kenyér.”
Dr. Mihályfiné Frómann Edit a manapság oly divatos otthoni kenyérsütéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, érdemes kísérletezni a különböző lisztek keverésével, jó ötlet biolisztet használni, de bármilyet is választunk, fontos, hogy magas rosttartalmú, minőségi alapanyagból dolgozzunk. Mindenképpen a kovászos változatot készítsük, mellőzzük az élesztős kenyér készítését és ne használjunk adalékanyagokat.
Az új kenyér ünnepe emlékeztet: a mindennapi falat nemcsak hagyomány, hanem egészségünk kulcsa is lehet – ha jól választunk. És amikor ma megszegjük az ünnepi kenyeret, jusson eszünkbe: a döntés a mi kezünkben van, hogy a mindennapi falat valóban az életet szolgálja.
