Tények és tévhitek a daganatos betegségekről
Minden korábbinál többen vettek részt Tudd.Lásd.Értsd. – egészségértést erősítő előadás-sorozatunk legutóbbi programján. A nagy érdeklődés nem meglepő, hiszen ezúttal egy sokakat érintő és foglalkoztató témáról, a daganatos betegségekről hallhattak az érdeklődők. Dr. Cselik Zsolt, Sugárterápiás Osztályunk osztályvezető főorvosa és dr. Gál Bernadett, az osztály alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusa előadásában a daganatokról, a korai felismerés jelentőségéről, a rákos megbetegedések azonosításának diagnosztikai módszereiről és a kezelési lehetőségekről is részletes tájékoztatást adott.
Egészségértést erősítő programsorozatunk harmadik alkalmán szakembereink sorra vették a daganatos betegségekkel kapcsolatos tényeket és tévhiteket. Olyan, sokakat foglalkoztató kérdésekre adtak választ, melyek nemcsak a rákos megbetegedésben szenvedők számára lehetnek fontosak.
Nem minden daganat jelent rákot
Az előadás elején dr. Cselik Zsolt a daganattal kapcsolatos alapfogalmakat ismertette a népes közönséggel. Elmondta, hogy a daganat a szervezet saját sejtjeinek kontrollálatlan szaporodásából kialakuló sejtcsoport, melynek vannak jó- és rosszindulatú változatai, s ez utóbbit nevezzük ráknak. Míg a jóindulatú daganatok jellemzően lassan növekednek, és nem képeznek áttéteket, addig a rosszindulatú elváltozások a környező szöveteket is beszűrhetik, és a szervezet távolabbi részeire is átterjedhetnek. Ezt nevezzük áttétnek – magyarázta.
Kiemelte, hogy a daganatos betegségek kialakulása általában hosszú, több lépcsőből álló folyamat. A sejtek örökítőanyagában bekövetkező változások mellett életmódbeli tényezők, bizonyos fertőzések és öröklött genetikai hajlam is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás mind növelhetik egyes daganatos betegségek kockázatát. Kitért arra is, hogy az immunrendszer működése fontos szerepet játszik a szervezet daganatokkal szembeni védekezésében. A tartós stressz ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatja immunrendszerünk állapotát. A főorvos a WHO idei elemzését ismertetve elmondta, hogy az új esetek legfeljebb 37%-a visszavezethető megelőzhető okokra, vagyis nagyon sok megbetegedés elkerülhető lenne. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a daganatos megbetegedés nem feltétlenül az életmód következménye: egészségtudatos életvitel mellett is kialakulhat.
A korai felismerés életet menthet
Dr. Gál Bernadett Ildikó a korai felismerés fontosságára, a szűrővizsgálatokon való részvételre hívta fel ismét a figyelmet, hiszen minél kisebb és korlátozottabb a daganat, annál több és kíméletesebb a kezelési lehetősége és jobbak a beteg gyógyulási esélyei. „Panasz esetén nem szűrésre, hanem orvoshoz kell menni!” – emelte ki előadásában. A figyelmeztető jelek között sorolta fel az új vagy növekvő csomó észlelését, a véres székletet és a székelési szokásokban észlelt változásokat. Szintén figyelmeztető jel a három hétnél tovább tartó köhögés vagy rekedtség, a nem gyógyuló seb, megváltozó anyajegy, megmagyarázatlan fogyás. A tünet azonban nem biztos, hogy daganat, de mindenképpen ki kell vizsgálni! – tanácsolta a jelenlévőknek.
A szakember a háziorvos szerepére és az egyén felelősségére is kitért, ez utóbbival kapcsolatban a szűrővizsgálatokon való részvételt, az egészséges életmódot és a panaszok halogatás nélküli jelzésének fontosságát hangsúlyozta.
Mit mutatnak meg a vizsgálatok?
Dr. Cselik Zsolt részletes áttekintést adott a daganatos betegségek felismerésében alkalmazott diagnosztikai módszerekről is. Tájékoztatójából kiderült, hogy az ultrahang, a mammográfia, a CT, az MRI és a PET-CT különböző módokon segítik az elváltozások felismerését és kiterjedésük meghatározását. Az endoszkópos vizsgálatok lehetővé teszik egyes szervek belső felszínének megtekintését, és szükség esetén szövettani mintavételre is alkalmasak.
Az előadás kitért a tumormarkerekkel kapcsolatos gyakori félreértésekre is. A vérből meghatározható tumormarkerek emelkedett értéke önmagában nem bizonyít daganatos betegséget, ahogyan a normál érték sem zárja ki annak jelenlétét. Ezeket a vizsgálatokat elsősorban a kezelés eredményességének és a betegség alakulásának követésére használják – ismertette dr. Cselik Zsolt. Beszélt arról is, hogy a pontos diagnózis felállításában meghatározó szerepe van a szövettani vizsgálatnak. A daganatból vett minta elemzésével a patológus nemcsak az elváltozás típusát azonosíthatja, hanem olyan jellemzőket is meghatározhat, amelyek a megfelelő kezelés kiválasztásához szükségesek.
Személyre szabott kezelés
Dr. Gál Bernadett a daganatos betegségek kezelésének lehetőségeiről szólva elmondta, hogy a terápiáról multidiszciplináris team dönt, melyet a sebész, onkológus, sugárterapeuta, patológus és más szakemberek alkotnak, de a beteg is részt vesz a döntésben és tájékoztatást kap a kezelési javaslatról. Kiemelte, hogy a modern onkológiai ellátás egyik alapelve a személyre szabott kezelés.
A rendelkezésre álló terápiás lehetőségek között szerepel a sebészeti beavatkozás, a sugárterápia, a kemoterápia, a hormonterápia, a célzott gyógyszeres kezelés és az immunterápia is. Az előadó ezek jellemzőit és mellékhatásait is részletesen ismertette. Az előadás fontos üzenete volt, hogy a kezelések mellékhatásaitól való félelem érthető, ugyanakkor ma már számos lehetőség áll rendelkezésre ezek megelőzésére és enyhítésére.
Támogató ellátás
A korszerű onkológiai ellátás szerves része a fájdalomcsillapítás, a táplálási és lelki segítség, valamint a rehabilitáció és a rendszeres kontrollvizsgálatok. Ezeket a kezelés teljes időtartama alatt biztosítja kórházunk – hangzott el az előadáson. Előadóink arról is beszéltek, hogy a daganatos betegség okozta lelki megterhelés enyhítésére a betegek és családtagjaik számára pszichológiai támogatást is nyújtunk.
A tudás segít a félelmek leküzdésében
A programsorozat harmadik alkalma is azt erősítette meg, hogy a daganatos betegségekkel kapcsolatos hiteles tájékoztatásnak kiemelt szerepe van a megelőzésben, a korai felismerésben és a kezelés során meghozott döntésekben. Dr. Cselik Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a daganatos diagnózis ma már sok esetben nem jelent kilátástalan helyzetet.
„Bármilyen eredmény is születik egy tünet kivizsgálása során, azt mindig szakemberrel konzultálják meg, és a kezelőorvossal közösen kell felállítani a stratégiát, ha baj van. Arra kell koncentrálnunk, hogy megoldjuk a problémát, ha rosszindulatú daganatos betegséggel szembesülünk. Nagyon sok lehetőségünk van, sok terápiás módszer áll rendelkezésünkre, amikkel nagy eséllyel jó irányba lehet elmozdítani a megbetegedést. Nagyon sokszor gyógyulást is el tudunk érni, de ehhez az kell, hogy ne csak várjuk, hogy tegyenek értünk, hanem mi magunk is tegyünk érte. És amíg csak lehet, próbáljuk megelőzni ezeket a betegségeket.” – fogalmazta meg dr. Cselik Zsolt az előadás után. A főorvos köszönetét fejezte ki a nagy érdeklődésért és a következő alkalomra is szeretettel invitált minden érdeklődőt.
A Tudd.Lásd.Értsd. programsorozat következő rendezvényét 2026. november 19-én, csütörtökön 14:00 órai kezdettel tartjuk.
A következő alkalommal a betegjogok és az egészségügyi ellátásban részt vevők felelősségének kérdéseit járjuk körbe. Mik az alapvető betegjogok az egészségügyi rendszerben? Mi a beteg kötelessége? Milyen jogai vannak az ellátó személyzetnek? Milyen kötelességei vannak az ellátásban résztvevőknek? Ha az ellátásommal kapcsolatban panaszom, kérdésem van, hová fordulhatok? Ezekre a kérdésekre adnak választ szakértőink.
Az előadás helyszíne: Onkológiai Centrum, alagsori betegfogadó tér
