Prevenció – a daganatos betegségek egy része megelőzhető
Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a betegségeket? Milyen szerepe van életmódunknak egészségünk megőrzésében, és miért fontos akkor is részt vennünk a szűrővizsgálatokon, ha semmilyen panaszunk nincs? Többek között ezekre a kérdésekre kaptak választ a Tudd. Lásd. Értsd. – egészségértést segítő programsorozatunk második alkalmán résztvevők. Előadóink, Dr. Cselik Zsolt, Sugárterápiás Osztályunk osztályvezető főorvosa és dr. Gál Bernadett Ildikó, az osztály alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusa a prevenció különböző szintjeinek ismertetése során az egyén felelősségét és egészségtudatos magatartását is hangsúlyozták.
A prevenció minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a betegségek kialakulásának megelőzését, korai felismerését, illetve a már kialakult betegségek következményeinek mérséklését szolgálja – ismertette a megelőzés fogalmát az előadás elején dr. Gál Bernadett Ildikó. Hangsúlyozta, ez nem csupán az orvos feladata, az egyén, a család, a munkahely és az állam is részt vesz a különböző szintű prevencióban. Az elsődleges megelőzés célja, hogy a betegség ki se alakuljon. Ide tartoznak például a védőoltások és az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések. A másodlagos prevenció a betegségek korai, lehetőleg még tünetmentes állapotban történő felismerését szolgálja. A harmadlagos megelőzés pedig a már kialakult betegségek szövődményeinek, illetve kiújulásának elkerülésére, valamint az életminőség megőrzésére irányul.
A daganatos betegségek jelentős része megelőzhető
A daganatos megbetegedések világszerte komoly népegészségügyi kihívást jelentenek. Magyarországon a keringési betegségek után a daganatok jelentik a második leggyakoribb halálokot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ugyanakkor a daganatos betegségek közel 40 százaléka megelőzhető lenne az ismert kockázati tényezők elkerülésével – figyelmeztetett dr. Gál Bernadett Ildikó. Mivel a daganatok többsége jellemzően évek vagy akár évtizedek alatt alakul ki, ez adja a korai felismerés és a megelőzés esélyét.
Az elsődleges prevencióról szólva a leggyakoribb megelőzhető daganatos kockázati tényezők között említette a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a túlsúlyt, a túlzott napozást, a környezeti és munkahelyi ártalmakat, valamint egyes vírusokat és fertőzéseket. A megelőzés eszközei a védőoltások, a dohányzás és alkoholfogyasztás elkerülése, a rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott táplálkozás, a napvédelem, továbbá a biztonságos munkahelyi és otthoni környezet megteremtése – sorolta.
Dr. Cselik Zsolt a másodlagos prevenció kapcsán hangsúlyozta, hogy a korai, még panasz nélküli szakaszban felismert betegségek kezelése egyszerűbb, a gyógyulás esélyei pedig lényegesen jobbak, mint később. Ezért fontos az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvétel, emellett az olyan egészségi kockázatok rendszeres ellenőrzése is, mint a magas vérnyomás, a vércukorszint emelkedése vagy a magas koleszterinszint.
A már kialakult betegség szövődményeinek mérséklésére, a kiújulás kockázatának megelőzésére, és az életminőség megőrzésére szolgál a rehabilitáció, kontrollvizsgálatok sora, az utógondozás és életmódváltás, a pszichológiai támogatás, és rendkívül fontos a gyógyszerek rendszeres szedése – sorolta.
Tájékoztatójában rámutatott arra is, hogy a megelőzéshez a szükségtelen orvosi vizsgálatok és beavatkozások elkerülése is hozzátartozik. A megfelelő ellátás ugyanis nem feltétlenül a minél több vizsgálatot, hanem az egyéni egészségi állapothoz igazodó, szakmailag indokolt döntéseket jelenti.
A szűrővizsgálat akkor is fontos, ha nincs panaszunk
Az osztályvezető főorvos a szűrés és a diagnosztika közötti különbségre is kitért előadásában. Mint mondta, a szűrés a tünetmentes emberek vizsgálatát célozza, a diagnosztika feladata pedig a panasz vagy eltérés okának kiderítése. Hangsúlyozta, panasz esetén nem szűrővizsgálatra kell menni, hanem orvoshoz. „Egy újonnan megjelenő csomó, egy nem gyógyuló seb, a székelési szokások tartós megváltozása, a szokatlan vérzés, a hosszabb ideje fennálló köhögés vagy a megmagyarázhatatlan fogyás olyan figyelmeztető jel lehet, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek daganatos betegséget, de kivizsgálásuk mindenképpen indokolt.”
Arról is szólt, hogy a daganatos betegségek kisebb része öröklött hajlam miatt alakul ki, azonban ez nem sors. Ilyen esetben javasolt a genetikai tanácsadás és a sűrűbb ellenőrzés.
A szűrővizsgálatokról elmondta, Magyarországon három szervezett, népegészségügyi célú daganatszűrés működik: az emlőszűrés, a méhnyakszűrés és a vastagbélszűrés. Ezeknek a menetét is ismertette, majd kitért a nem országosan szervezett program keretében elérhető szűrővizsgálatokra, melyeket orvosi javaslat alapján lehet kérni. Ezek között említette a tüdőrákszűrést és a PSA vérvizsgálatot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatoknak is vannak korlátai, ezért szervezett programban csak a bizonyítottan hasznos vizsgálatok szerepelnek.
De miért félünk a szűrővizsgálatoktól?
Ezt a kérdést dr. Gál Bernadett Ildikó tette fel az előadáson, aki a megelőzés pszichológiai hátterét is bemutatta. Az egészségtudatos életmód kialakításához ugyanis nem elegendő pusztán ismerni a kockázatokat: döntéseinket érzelmeink, korábbi tapasztalataink, szokásaink és környezetünk is jelentősen befolyásolja.
Mint mondta, sokan éppen azért halogatják a szűrővizsgálatokat, mert tartanak egy esetleges kedvezőtlen eredménytől. Mások úgy gondolják, hogy velük nem történhet komoly baj, vagy egy családtag, ismerős példájával próbálják igazolni egészségkárosító szokásaikat. Ugyanakkor a szűrésektől való távolmaradás hátterében a betegségtől való félelem mellett szégyenérzet, kiszolgáltatottság vagy a vizsgálattal kapcsolatos kellemetlen érzések is állhatnak. Rámutatott arra, hogy ezeknek az érzéseknek a felismerése és megértése fontos lépés lehet a változtatás felé. A megfelelő tájékoztatás, a támogató orvos-beteg kommunikáció és szükség esetén a pszichológiai segítség hozzájárulhat a félelmek leküzdéséhez.
A szakembertől az egészségmagatartásról és az énhatékonyságról is hallhattak a résztvevők. Utóbbi azt a meggyőződést jelenti, hogy képesek vagyunk saját egészségünk érdekében cselekedni. Az életmódváltás nem egyik napról a másikra történik: a kisebb, fokozatos változtatások is jelentős eredményhez vezethetnek, a kis lépések hatása pedig összeadódik – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy az életmódváltásban az esetleges visszalépések is a folyamat részei, ne tekintsük kudarcnak, csak egy zökkenőnek, ami a folyamat természetes része. Fontos, hogy egy-egy megtorpanás ne váltson ki „mindent vagy semmit” reakciót, vagyis ne adjuk fel az egészségesebb életmódra való törekvést csak azért, mert nem sikerül minden elhatározásunkat maradéktalanul betartani. Nem a tökéletesség, hanem a kitartás és a fokozatosság a lényeg.
A tudás mellett a cselekvés is számít
A tudás önmagában kevés, a változtatáshoz szükséges az énhatékonyság fejlesztése, vagyis a hit abban, hogy az képes vagyok az egészségtudatos cselekvésre – jelentette ki a szakpszichológus. Ez a cselekvés pedig a tudatos életmód kialakítása, a hiteles egészségügyi információk használata, a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a figyelmeztető tünetek komolyan vétele, ami mind hozzájárulhat a betegségek megelőzéséhez és a korai felismeréshez.
Szakértőink legfontosabb üzenete az előadás-sorozat második alkalmán az volt, hogy egészségünk megőrzése nem akkor kezdődik, amikor már betegek vagyunk. A megelőzésért minden nap tehetünk – akár egészen apró lépésekkel is.
Tudd. Lásd. Értsd. – egészségértést erősítő sorozatunk következő programját november 5-én, csütörtökön tartjuk 14:00 órai kezdettel Onkológiai Centrumunk alagsori betegfogadó terében. A harmadik előadás már konkrétan a rákos megbetegedésekről, az ezekhez kapcsolódó tényekről és tévhitekről szól majd. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki szeretne többet tudni arról, hogy mit nevezünk ráknak, milyen tünetekre érdemes fokozottan figyelni, mit jelent, ha valakinél áttétet találnak és mi a nyirokcsomók szerepe a daganatos megbetegedésekben. Az előadáson szó lesz arról is, hogy milyen terápiák érhetők el a betegségek kezelésére.
